Keményebb fellépést sürget az MTA az álgyógyítók ellen
Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya az álgyógyítók ellen. Leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások („alternatív medicina”) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák és szükséges az erre vonatkozó jogi szabályozás újragondolása is.
Az MTA orvosi osztálya javaslatait – amelyeket a kutatók A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások című állásfoglalásban fejtettek ki – az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja.
A „komplementer eljárások” kifejezés azokat a gyógyító és diagnosztikus eljárásokat foglalja össze, amelyek nem részei a hagyományos vagy konvencionális, nyugati orvostudománynak. (Nem konvencionális eljárásokként vagy alternatív medicinaként is nevezik.)
Az MTA orvosi osztálya alapvetően kifogásolja, hogy míg a konvencionális orvoslásnál törvényes és társadalmi követelmény annak bizonyítása, hogy az adott eljárás hatékony és biztonságos, addig a nem konvencionális eljárások mentesülnek ez alól. Az állásfoglalás szerint a komplementer eljárásoknak a jelenlegi törvényi háttér melletti alkalmazása egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal.
Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni a betegek számára súlyos kockázatot jelenthet.
Mindezek alapján az MTA Orvosi Tudományok Osztálya alapvetően fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja, hogy az egyes nem konvencionális eljárások is csak akkor legyenek végezhetők, ha – a tudományos bizonyítások módszertanának alkalmazásával – az adott betegségre vagy kóros állapotra hatékonynak bizonyulnak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak.
Az állásfoglalás részletesen kitér a jogi szabályozás jelenlegi hiányosságaira is. Az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, szükséges az újragondolása, az egységes jogi háttér kialakítása. Mindenekelőtt jogszabályban kellene pontosan meghatározni, hogy kik milyen végzettséggel milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat.
Jelenleg ugyanis szinte valamennyi olyan eljárás, amely akár súlyosan veszélyeztető (mint például a hashajtáson alapuló „méregtelenítési” terápiák), akár hatástalan (mint például a homeopátia), esetleg a kuruzslás határait súrolja (mint például az ezoterikus gyógymódok) a hatályos rendelet 1. sz. mellékletének értelmezése szerint jogilag szabályosnak számít.
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya javasolja, hogy az e területen folyó tevékenység megnevezésekor, illetve szabályozásakor – a félreértések elkerülése végett – az „alternatív medicina” helyett a „komplementer eljárások” elnevezést rögzítsék. Az állásfoglalás részletezi a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit, majd kiemeli: az osztály egyetért az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, mely szerint a homeopátia esetében nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia a placebónál hatékonyabb terápia lenne. Ennek alapján a homeopátia nem tekinthető a komplementer medicina részének.
