Az év elejétől életbe lépett adóváltozások további lendületet adhatnak a lakásbérbeadás már így is pörgő piacának. A hosszú és a rövid távú bérbeadásokat terhelő adók érezhetően mérséklődtek.
Ma már nem mindenkinek életcélja a saját lakás vásárlása: egyre több fiatal fogadja el, hogy tartósan bérlakásban éljen. A lakásbérlés egyben nagyobb szabadságot is jelent. Az országon belüli munkaerő-vándorlás is hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó lakások, házak iránti kereslet töretlen. „Ez a tendencia várhatóan a következő években is fennmarad, így a lakás bérbeadása hosszú távon is jó üzlet lesz” – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – „A befektetések megtérülését most az adójogszabályok is segítik. A kedvezőbb feltételek azt is szolgálhatják, hogy többen vallják be az ebből származó jövedelmüket.”
Az év elejétől a lakások hosszú távú bérbeadóinak már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és akkor sem terheli őket egészségügyi hozzájárulás, ha egymillió forint feletti jövedelmet érnek el. A számottevő megtakarítást két számpéldán illusztrálja a vezető elemző: egy átlagos méretű, 60 négyzetméteres, Budapest nagyon keresett környékén fekvő, jó állapotban lévő lakást ma akár 240 ezer forint körül bérbe lehet adni.
Éves szinten ebből tehát 2 millió 880 ezer forint jövedelme származik a tulajdonosnak. Az egymillió forint feletti rész ehója 14 százalék, azaz 263 200 forint lenne, de ezt 2018 januárjától már nem kell megfizetni. Ha egy ugyanilyen méretű lakás egy lakótelepen van, nagyjából 150 ezer forintért adható bérbe, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forint bevétel érhető el vele. Az egymillió feletti rész utáni eho 112 ezer forint volt eddig, ennyivel több maradhat a bérbeadó zsebében. Igazság szerint az eho korábban is „éves plafonos” kötelezettség volt. Azaz csak addig kellett megfizetni, amíg valakinek az egészségügyi járulékai – amelyeket például munkabér vagy osztalék után fizetett – együttesen el nem érték a 450 ezer forintot.
Jóval nehezebb kiszámolni, hogy a rövid távú szálláshely-szolgáltatóknak – akik tehát lakást, üdülőt adnak bérbe néhány napra – pontosan mekkora lesz a megtakarításuk. Ez függ a hirdetési és rezsiköltségektől, a szállás kihasználtságától is. A bérbeadók zsebében mindenesetre számottevően több pénz maradhat 2018-tól. A magánszemélyek ugyanis akár három szállás után is választhatják a tételes adózást. Így egy szoba után mindössze 38 400 forint adót kell fizetni évente. Nehéz elképzelni olyan legális bérbeadási formát, amely ennél kedvezőbben adózna.
Pénzvilággal kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: pénzvilág
