Ilyen most állást keresni

Rengeteg hirdetés végigböngészése, figyelemfelkeltő önéletrajz megírása, rövid és frappáns bemutatkozás, izgatott várakozás a visszajelzésre – ezekkel a feladatokkal jár egy új pozíció megtalálása a munkakeresők számára. A profession.hu legfrissebb felmérésében arra a kérdésre kereste a választ, mi foglalkoztatja a leginkább az álláskeresőket.

A munkakeresés sokak számára intenzív időszak: jelentkezések, interjúk sora vár a jelöltekre. De vajon mi jelenti a legnagyobb feladatot az erre vállalkozóknak? Az állásportál felmérte az oldalt okostelefonról használók körében, hogy mit jelent számukra ez a folyamat. Összesen 4100 választ regisztráltak olyan álláskeresőktől, akik tíznél több céghez adták már be a jelentkezésüket, köztük középiskolai, főiskolai és egyetemi végzettségűek egyaránt előfordulnak.

A legnagyobb feladat megtalálni az igazit

A válaszadók 60 százaléka a legnagyobb megmérettetésnek azt érzi álláskeresés közben, hogy megtalálja a számára legideálisabb hirdetést. „Érdemes minél több álláshirdetést végigböngészni, illetve már az adott munkakörben dolgozó szakemberrel beszélgetni, hogy a lehető legjobban lássuk, mit takar egy-egy feladatkör pontosan. Emellett fontos azt is meghatározni, hogy milyen típusú cégnél dolgoznánk szívesen. Egy kisebb, családias méretűnél, egy multinacionális vállalatnál vagy akár egy start upnál? Ha ezzel megvagyunk, akkor nagy segítség lehet a keresgélésben, ha utánanézünk a cég vállalati kultúrájának akár a honlapjukon, vagy a közösségimédia-felületeiken keresztül. Így könnyebben tudunk olyan munkahelyet, munkakört választani, amivel azonosulni tudunk, és valóban passzol az elképzeléseinkhez” – tanácsolja a megfelelő állás kiválasztásához Andavölgyi Vivien, a profession.hu toborzási szakértője.

A válaszadók további 20 százalékának az okozza a legtöbb fejtörést, hogy meghozza a döntést, jelentkezzen-e az adott állásra. 15 százalékuknak pedig az önéletrajz megírása jelent kihívást. Az álláskeresők többsége (71 százalék) annyira nem kedveli ezt a feladatot, hogy minden állásra ugyanazzal az önéletrajzzal jelentkezik. „Egy jól megszerkesztett önéletrajz tökéletes alap lehet, de érdemes minden jelentkezéskor frissíteni azt. Egy toborzással és kiválasztással foglalkozó szakember első körben nagyon rövid időt tud szánni egy pályázati anyag átnézésére, így a saját érdekünkben is fontos kiemelni a lényeget, és testre szabni az önéletrajzot az adott pozíciónak megfelelően” – figyelmeztet a szakember.

Szerepcsere

De mitől olyan komoly feladat megírni az önéletrajzunkat? A válaszadók 43 százaléka számára az okoz gondot, hogy röviden bemutassa magát. A szakértő a következőt tanácsolja ennek megkönnyítésére: „egy kis gondolatjátékként képzeljük magunkat a másik székbe. Vajon mit szeretne hallani az interjúztató, mik azok a lényeges információk rólunk, amik felkelthetik az érdeklődését? Ha ez a sorvezetőnk, máris könnyebb lehet összegyűjteni, hogy mit szeretnénk magunkról mesélni, ha csak egy bemutatkozásnyi időnk van.” A dokumentum ízléses megformázása a válaszadók 28 százaléka számára jelent problémát, a megfelelő fotó kiválasztása pedig 27 százalékuk számára nem egyszerű feladat ilyenkor.

Az állásportál arra is rákérdezett, mi az, ami a legjobban hiányzik az álláshirdetésekből. A legtöbben a pontos munkaidő, a munkavégzés helyének megjelölését, illetve a juttatásokra és a bérre vonatkozó információkat hiányolják. A munkáltatók nagy hibát követnek el, amikor nem írják bele hirdetésükbe ezeket a tudnivalókat. A portál korábbi adataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy a bérmegjelöléssel megjelenő álláshirdetések esetében sokkal magasabb a jelentkezők száma. 2019 első félévében a kékgalléros szakmák esetében a többlet 22%, míg a fehérgalléros állások esetében ez eléri a 75%-ot! Ennek ellenére a munkáltatók egyelőre a feladott munkaerő-keresések mindössze 8%-nál tették közzé a bért és a juttatásokat.

Válaszra várva

Az álláskeresők 64 százalékát leginkább az aggasztja, hogy fog-e egyáltalán választ kapni, ha jelentkezik az állásra. De miért nem válaszolnak a cégek? A legtöbb vállalat kapacitáshiánnyal vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak csak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább. Ez akár két-három hónapot is igénybe vehet.

De persze nem csak az izgulhat, aki nem kap választ pályázatára. A felmérésben részt vevő álláskeresők 20 százaléka attól tart leginkább, hogy mi vár majd rá akkor, ha behívják beszélgetni. A válaszadók közel 24 százaléka pedig nagy kudarcként éli meg, ha bár részt vesz egy (vagy akár több) interjún, végül mégsem őt választják.

„Természetes, hogy nem jó érzés, ha nem mi kapjuk meg az áhított pozíciót, de semmiképpen nem szabad elkeseredni. Az álláskeresés időnként egy hosszú folyamat számos állomással, és nem biztos, hogy pont elsőre találjuk meg az »igazit«. Ha így alakul, akkor gondoljunk tanulási, gyakorlási lehetőségként azokra az interjúkra, ahol nem minket választottak. Ha van rá lehetőség, kérjünk visszajelzést is. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a kiválasztást végző szakemberek pontosan látják, milyen csapatba, milyen feladatkörre hallgatnak meg valakit és lehet, hogy olyan részletek ismeretében döntenek más mellett, amikről mi nem tudtunk, és valójában mi sem éreznénk jól magunkat az adott pozícióban” – mondja Andavölgyi Vivien.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei