Hungaroring, az F–1 ékköve

Az F–1-es Magyar Nagydíj a Formula–1 egyik legrégebben megrendezett versenye, hisz 1986 óta – megszakítás nélkül – ad otthont számára a Budapest melletti Mogyoród község külterületén található versenypálya. Már maga az is csoda, hogy a sorozat Magyarországra érkezett, ám az, hogy zsinórban harminckettedszer fog kialudni vasárnap délután pontban kettőkor a piros lámpa, az szinte az elképzelhetetlen álom beteljesülésének a kategóriája. Harminckét év, elképesztően sok esemény, élmény, izgalom. Látlelet a kicsivel több, mint három évtizedről…

Hogy miként indult? Nos, a városi legenda szerint Bernie Ecclestone, a Formula–1 ura az 1980-as évek elején elhatározta, hogy Formula–1-es nagydíjat rendez valamelyik szocialista országban, ám elsődleges célpontja, a Szovjetunió nemet mondott egy moszkvai utcai versenyre, és hazafele, Magyarország felett repülve jutott arra az elhatározásra, hogy hazánk lesz az első ország a keleti blokkban, amely F–1-es futamot rendezhet.

Hogy van-e valamilyen alapja a fentieknek, szinte már mindegy, ám az tény, a brit milliárdos előbb Kínával, majd a motoros pályával már rendelkező Jugoszláviával – Rijeka – és Csehszlovákiával – Brno – folytatott tapogatózó megbeszéléseket, bár e három ország leginkább csak ötletszintjén került szóba, mint leendő helyszín, ugyanis Ecclestone-nak már akkor is az orosz medvére fájt igazából a foga.

A brazil futamokat rendező Rohonyi Tamás – a dél-amerikai országban élő magyar üzletember – tanácsára 1983 nyarán Ecclestone Budapestre látogatott, ahol támogatóra talált Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnökének személyében. Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, ám hamar szembesültek az első nagy problémával, ugyanis az F–1 ura városi pályát szeretett volna, ám a kinézett Városliget és a Népliget végül különböző okok miatt lekerült a napirendről.

Maradt vagy inkább jött Mogyoród, ugyanis a település tanácselnöke bejelentkezett, nézzék meg a környéküket. A helyszíni szemle mindenkit meggyőzött, és az M3-as autópálya közvetlen közelében fekvő Mogyoród melletti homokos területre esett a választás. Innentől kezdve felgyorsultak az események, és 1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult gazdasági társulás elnöke, Londonban aláírta Bernie Ecclestone-nal a nagydíj ötéves megrendezéséről szóló dokumentumot, amiben hazánk vállalta, hogy az első futamot 1986. augusztus 10-én megrendezi.

Megkezdődtek a tervezői munkálatok – az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc irányították – és a Hungaroring számítógéppel való tervezése világviszonylatban is újszerűnek számított. A földmunkák 1985. október 15-én kezdődtek, és a téli időjárás miatt csak márciusban folytatódott, ekkor indult el a pályacsík aszfaltozása. Az építkezést – a pálya mellett a boxutcát, a négyemeletes toronyépületet, a lelátókat, illetve a rádiós fülkéket – május végére, határidőre rekordnak számító 8 hónap alatt befejezték, és a tervezett időben, augusztus 10-én 200 ezer néző szeme láttára megrendezték az első Magyar Nagydíjat, amelyet a brazil Nelson Piquet nyert meg.

Maga volt a csoda, hiszen Forma–1-es futamot rendeztek a vasfüggöny mögött!

Hogy ez mennyire más volt még a pilóták számára is, talán a tízszeres futamgyőztes osztrák Gerhard Berger szavai bírnak a lehető legnagyobb bizonyítékkal.

„Sosem felejtem el, hogy a pálya mellett sokkal több kerékpárt láttam, mint autót. De mint utólag megtudtam, ez akkoriban errefelé nem számított különös dolognak” – emlékezett Berger.

Nos, azóta sokat változott a világ, ám szerencsére a Hungaroringen rendezett Magyar Nagydíj továbbra is ott található a versenynaptárban. Többek között itt mutatkozott be 2003-ban a Forma–1-ben Baumgartner Zsolt egy Jordan autóban, 2006-ban egy kicsit az esőnek is köszönhetően a Magyar Nagydíj lett az év versenye, de senki sem tudja felejteni az 1989-es futamot, amikor Nigel Mansell egy Ferrariban bebizonyította, a Hungaroringen igenis lehet előzni: a 12. rajthelyről indulva megnyerte a versenyt. Aztán amikor 1997-ben a második helyen találta meg mindenki Palik László kivételével Damon Hillt, aki egy „szekérnek” csúfolt Arrowsszal majdnem megnyerte a versenyt. Egy emberként izgult mindenki 2009-ben, amikor Rubens Barrichello autójáról lerepülő csavar majdnem végzetesen találta el Felipe Massa fejét, akinek életét a magyar orvosok mentették meg. De tavaly is felejthetetlen volt, amikor négy autó az utolsó méterekig hatalmas csatát vívott a győzelemért.

Maga a pálya nyomvonala kétszer módosult nagymértékben. 1989-ben egy kisebb módosítást hajtottak végre, amikor a hármas sikánt elvették, míg 2003-ban a célegyenest meghosszabbították 200 méterrel, valamint szűkítették az 1-es kanyart az előzések megkönnyítése érdekében. A 13-as kanyart hátrább helyezték, hosszabb egyenes került elé. Az átépítések miatt a pálya hosszúsága először 4014 méterről 3975 méterre csökkent, de 2003-ban elérte a mostani, 4381 méteres hosszúságát. Azóta is volt több kisebb-nagyobb fejlesztés: újrafestették a boxutcát és a rajtrácsot, valamint a rázóköveket, újraaszfaltoztak több kanyart, valamint egy új lelátót, a Gold5-t építették meg, illetve átadták az új Medical Centert.

A nézők minél jobb kiszolgálása érdekében a legkorszerűbb LED-falakat szerelik fel, pontosan olyanokat, mint amilyeneket az új Wembley Stadionban is használnak. Az aszfaltot tavaly teljes egészében felújították, melynek során kicserélték a vízelvezető szegélyeket és a rázóköveket is. A célegyenesben az elérhető legnagyobb sebesség megközelítőleg 320 kilométer/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter. A versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.

2012-ben a magyar kormány feladta az addigi titkolózását, és június 26-án megjelent a Magyar Közlönyben – 1214/2012. kormányhatározat –, hogy a kifizetendő jogdíj összege 26 676 638 dollár (körülbelül 6,1 milliárd forint), és a 2012 utáni években kifizetendő jogdíj összege az előző éves jogdíj 7,5 százalékával emelkedik folyamatosan. Jogos lehet a kérdés, mindez megéri-e az országnak. Nos, a Magyar Turizmus Zrt. és a Hungaroring Sport Zrt. megrendelésére elkészült egy gazdasági tanulmány, amely kimutatta, hogy a Magyar Nagydíj 2011-ben például majd 20 milliárd forint bevételt hozott az országnak.

Azaz a válasz, IGEN, megéri a versenyt megrendezni. Éppen ezért hatalmas öröm, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tavaly áprilisi bejelentése szerint 2026-ig szóló érvényes szerződés van a Forma–1-es Magyar Nagydíj megrendezésére.

Érdekességek az eddigi 32 évben

Bajnokavatások
1992 – Nigel Mansell, 16-ból a 11. futamon
1996 – Williams, 16-ból a 12. futamon
2001 – Michael Schumacher és a Ferrari, 17-ből a 13. futamon
2002 – Ferrari, 17-ből a 13. futamon
2004 – Ferrari, 18-ból a 13. futamon

Rekordok
1992 – Nigel Mansell: legkorábban eldőlt világbajnoki cím
2001 – Michael Schumacher: 51. futamgyőzelmével beállította Alain Prost addigi csúcsát (a belga nagydíjon meg is döntötte)
2003 – Fernando Alonso: legfiatalabb futamgyőztese a magyar futamnak
2009 – Jaime Alguersuari: legfiatalabb versenyzője a magyar futamnak

2013 – abszolút nézőcsúcs: csütörtöktől vasárnapig 247 ezer érdeklődő látogatott ki a mogyoródi pályára

Pályafutásuk első győzelme
– Damon Hill (1993)
– Fernando Alonso (2003)
– Jenson Button (2006)
– Heikki Kovalainen (2008)

Legtöbb győzelem a Hungaroringen

– Lewis Hamilton 5 siker

– Michael Schumacher 4 siker

– Ayrton Senna 3 siker

– Nelson Piquet, Damon Hill, Jenson Button, Jacques Villeneuve és Mika Häkkinen 2–2 siker

Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: szabadidő