Hungaroring, az F–1 ékköve

A hétvégén rendezik a 32. Magyar Nagydíjat a mogyoródi pályán

Az F–1-es Magyar Nagydíj a Formula–1 egyik legrégebben megrendezett versenye, hisz 1986 óta – megszakítás nélkül – ad otthont számára a Budapest melletti Mogyoród község külterületén található versenypálya. Már maga az is csoda, hogy a sorozat Magyarországra érkezett, ám az, hogy zsinórban harminckettedszer fog kialudni vasárnap délután pontban kettőkor a piros lámpa, az szinte az elképzelhetetlen álom beteljesülésének a kategóriája. Harminckét év, elképesztően sok esemény, élmény, izgalom. Látlelet a kicsivel több, mint három évtizedről…

Hogy miként indult? Nos, a városi legenda szerint Bernie Ecclestone, a Formula–1 ura az 1980-as évek elején elhatározta, hogy Formula–1-es nagydíjat rendez valamelyik szocialista országban, ám elsődleges célpontja, a Szovjetunió nemet mondott egy moszkvai utcai versenyre, és hazafele, Magyarország felett repülve jutott arra az elhatározásra, hogy hazánk lesz az első ország a keleti blokkban, amely F–1-es futamot rendezhet.

Bernie Ecclestone, a Forma–1-es Konstruktőrök Szövetségének volt elnöke megy a mogyoródi Hungaroring főépületének lépcsőjén   Fotó: MTI/Földi Imre

Hogy van-e valamilyen alapja a fentieknek, szinte már mindegy, ám az tény, a brit milliárdos előbb Kínával, majd a motoros pályával már rendelkező Jugoszláviával – Rijeka – és Csehszlovákiával – Brno – folytatott tapogatózó megbeszéléseket, bár e három ország leginkább csak ötletszintjén került szóba, mint leendő helyszín, ugyanis Ecclestone-nak már akkor is az orosz medvére fájt igazából a foga.

A brazil futamokat rendező Rohonyi Tamás – a dél-amerikai országban élő magyar üzletember – tanácsára 1983 nyarán Ecclestone Budapestre látogatott, ahol támogatóra talált Balogh Tibor, a Magyar Autóklub elnökének személyében. Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, ám hamar szembesültek az első nagy problémával, ugyanis az F–1 ura városi pályát szeretett volna, ám a kinézett Városliget és a Népliget végül különböző okok miatt lekerült a napirendről.

A mogyoródi Hungaroring látképe    Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

Maradt vagy inkább jött Mogyoród, ugyanis a település tanácselnöke bejelentkezett, nézzék meg a környéküket. A helyszíni szemle mindenkit meggyőzött, és az M3-as autópálya közvetlen közelében fekvő Mogyoród melletti homokos területre esett a választás. Innentől kezdve felgyorsultak az események, és 1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult gazdasági társulás elnöke, Londonban aláírta Bernie Ecclestone-nal a nagydíj ötéves megrendezéséről szóló dokumentumot, amiben hazánk vállalta, hogy az első futamot 1986. augusztus 10-én megrendezi.

Megkezdődtek a tervezői munkálatok – az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc irányították – és a Hungaroring számítógéppel való tervezése világviszonylatban is újszerűnek számított. A földmunkák 1985. október 15-én kezdődtek, és a téli időjárás miatt csak márciusban folytatódott, ekkor indult el a pályacsík aszfaltozása. Az építkezést – a pálya mellett a boxutcát, a négyemeletes toronyépületet, a lelátókat, illetve a rádiós fülkéket – május végére, határidőre rekordnak számító 8 hónap alatt befejezték, és a tervezett időben, augusztus 10-én 200 ezer néző szeme láttára megrendezték az első Magyar Nagydíjat, amelyet a brazil Nelson Piquet nyert meg.

Maga volt a csoda, hiszen Forma–1-es futamot rendeztek a vasfüggöny mögött!

Hogy ez mennyire más volt még a pilóták számára is, talán a tízszeres futamgyőztes osztrák Gerhard Berger szavai bírnak a lehető legnagyobb bizonyítékkal.

„Sosem felejtem el, hogy a pálya mellett sokkal több kerékpárt láttam, mint autót. De mint utólag megtudtam, ez akkoriban errefelé nem számított különös dolognak” – emlékezett Berger.

Amikor kialszanak a piros lámpák, és elrajtol a Forma–1-es Magyar Nagydíj mezőnye  Fotó: MTI/Kovács Tamás

Nos, azóta sokat változott a világ, ám szerencsére a Hungaroringen rendezett Magyar Nagydíj továbbra is ott található a versenynaptárban. Többek között itt mutatkozott be 2003-ban a Forma–1-ben Baumgartner Zsolt egy Jordan autóban, 2006-ban egy kicsit az esőnek is köszönhetően a Magyar Nagydíj lett az év versenye, de senki sem tudja felejteni az 1989-es futamot, amikor Nigel Mansell egy Ferrariban bebizonyította, a Hungaroringen igenis lehet előzni: a 12. rajthelyről indulva megnyerte a versenyt. Aztán amikor 1997-ben a második helyen találta meg mindenki Palik László kivételével Damon Hillt, aki egy „szekérnek” csúfolt Arrowsszal majdnem megnyerte a versenyt. Egy emberként izgult mindenki 2009-ben, amikor Rubens Barrichello autójáról lerepülő csavar majdnem végzetesen találta el Felipe Massa fejét, akinek életét a magyar orvosok mentették meg. De tavaly is felejthetetlen volt, amikor négy autó az utolsó méterekig hatalmas csatát vívott a győzelemért.

A csapatok idén a vasárnapi futam után nem pakolnak össze és utaznak el, hanem Mogyoródon maradnak, a szezon közbeni hivatalos tesztre ugyanis ezúttal a Hungaroringen kerül sor jövő kedden és szerdán. A versenyen is részt vevő pilóták közül csak hatan, Kimi Räikkönen (Ferrari), Max Verstappen (Red Bull), Felipe Massa (Williams), Carlos Sainz jr. és Danyiil Kvjat (mindkettő Toro Rosso), valamint Stoffel Vandoorne (McLaren) marad Magyarországon. Mellettük lehetőséget kap egy nagy visszatérő is: a lengyel Robert Kubica. A 32 éves krakkói versenyző 2006 és 2010 között volt az F–1-es mezőny tagja, 72 versenyen indult, egyszer győzött s 12 alkalommal végzett dobogós helyen. A 2011-es szezon előtt februárban egy raliversenyen súlyos balesetet szenvedett, számos operáción esett át, jobb kezét máig nem tudja tökéletesen használni, ezért más sorozatokban versenyzett, s először június elején ülhetett be a Renault istálló 2012-es F–1-es autójába. A francia csapat idei versenyautóját első alkalommal a Hungaroringen vezeti majd, s elképzelhető, hogy ez lesz az első komolyabb lépés a Forma–-1-es visszatéréséhez.

Maga a pálya nyomvonala kétszer módosult nagymértékben. 1989-ben egy kisebb módosítást hajtottak végre, amikor a hármas sikánt elvették, míg 2003-ban a célegyenest meghosszabbították 200 méterrel, valamint szűkítették az 1-es kanyart az előzések megkönnyítése érdekében. A 13-as kanyart hátrább helyezték, hosszabb egyenes került elé. Az átépítések miatt a pálya hosszúsága először 4014 méterről 3975 méterre csökkent, de 2003-ban elérte a mostani, 4381 méteres hosszúságát. Azóta is volt több kisebb-nagyobb fejlesztés: újrafestették a boxutcát és a rajtrácsot, valamint a rázóköveket, újraaszfaltoztak több kanyart, valamint egy új lelátót, a Gold5-t építették meg, illetve átadták az új Medical Centert.

Érdeklődők a mogyoródi Hungaroring boxutcájában   Fotó: MTI/Földi Imre

A nézők minél jobb kiszolgálása érdekében a legkorszerűbb LED-falakat szerelik fel, pontosan olyanokat, mint amilyeneket az új Wembley Stadionban is használnak. Az aszfaltot tavaly teljes egészében felújították, melynek során kicserélték a vízelvezető szegélyeket és a rázóköveket is. A célegyenesben az elérhető legnagyobb sebesség megközelítőleg 320 kilométer/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter. A versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.

A mogyoródi Hungaroring látképe   Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

2012-ben a magyar kormány feladta az addigi titkolózását, és június 26-án megjelent a Magyar Közlönyben – 1214/2012. kormányhatározat –, hogy a kifizetendő jogdíj összege 26 676 638 dollár (körülbelül 6,1 milliárd forint), és a 2012 utáni években kifizetendő jogdíj összege az előző éves jogdíj 7,5 százalékával emelkedik folyamatosan. Jogos lehet a kérdés, mindez megéri-e az országnak. Nos, a Magyar Turizmus Zrt. és a Hungaroring Sport Zrt. megrendelésére elkészült egy gazdasági tanulmány, amely kimutatta, hogy a Magyar Nagydíj 2011-ben például majd 20 milliárd forint bevételt hozott az országnak.

Felipe Massa itt még a Ferrari pilótájaként száguld a Hungaroringen  Fotó: MTI/Marjai János

Azaz a válasz, IGEN, megéri a versenyt megrendezni. Éppen ezért hatalmas öröm, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter tavaly áprilisi bejelentése szerint 2026-ig szóló érvényes szerződés van a Forma–1-es Magyar Nagydíj megrendezésére.

Az idei Magyar Nagydíj programja pénteken 10 órakor kezdődik az első szabadedzéssel, 14 órakor a második, szombaton 11 órakor pedig a harmadik gyakorlásra kerül sor. A rajtsorrendről döntő időmérő edzés szombaton 14 órakor, a 70 körös futam pedig vasárnap 14 órakor startol. A hétvége eseményeit az M4 Sport élőben közvetíti.

Érdekességek az eddigi 32 évben

Bajnokavatások
1992 – Nigel Mansell, 16-ból a 11. futamon
1996 – Williams, 16-ból a 12. futamon
2001 – Michael Schumacher és a Ferrari, 17-ből a 13. futamon
2002 – Ferrari, 17-ből a 13. futamon
2004 – Ferrari, 18-ból a 13. futamon

Rekordok
1992 – Nigel Mansell: legkorábban eldőlt világbajnoki cím
2001 – Michael Schumacher: 51. futamgyőzelmével beállította Alain Prost addigi csúcsát (a belga nagydíjon meg is döntötte)
2003 – Fernando Alonso: legfiatalabb futamgyőztese a magyar futamnak
2009 – Jaime Alguersuari: legfiatalabb versenyzője a magyar futamnak

2013 – abszolút nézőcsúcs: csütörtöktől vasárnapig 247 ezer érdeklődő látogatott ki a mogyoródi pályára

Pályafutásuk első győzelme
– Damon Hill (1993)
– Fernando Alonso (2003)
– Jenson Button (2006)
– Heikki Kovalainen (2008)

Lewis Hamilton, a Mercedes csapat brit versenyzője már ötször nyert a Hungaroringen  Fotó: MTI/Földi Imre

Legtöbb győzelem a Hungaroringen

– Lewis Hamilton 5 siker

– Michael Schumacher 4 siker

– Ayrton Senna 3 siker

– Nelson Piquet, Damon Hill, Jenson Button, Jacques Villeneuve és Mika Häkkinen 2–2 siker

Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: szabadidő

Akár ez is tetszhet A szerző további művei