A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök „méhecskehotelek”, vagy más néven „darázsgarázsok” elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az MME a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az Európában élő mintegy kétezer beporzó rovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni – hangsúlyozzák a természetvédők.
A magányosan élő méhek és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői az emberek között élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és az óvodákban, a lakótelepeken. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A méhek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és nem támadékonyak.
Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra, vagy még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Ilyen lakókamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például 3–15 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli vagy különböző vastagságú nádszálak kötege. A természetvédelmi eszköz által a rovarok jövés-menése akár centiméternyi távolságról megfigyelhető. Az MME által kidolgozott darázsgarázsoknak köszönhetően pedig még a lárvakamrák rejtett élete, a lezárt lárvabölcső is látható.
Az MME Madárbarát programja (http://www.mme.hu/napi_madarvedelem) külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek védelmének. Ennek keretében a méhecskehotelek, darázsgarázsok mellett annak fontosságát is hangsúlyozzák, hogy a kertek, parkok gondozásakor hagyjanak meg a nyírásra szánt területeken virágos gyepfoltokat méh- és lepkelegelőknek.
Jelen és jövővel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: Jelen és jövő.
