Heteken belül lezuhan a Mennyei Palota

Heteken belül a Földnek csapódnak a 2016 óta nem működő Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) kínai űrlabor részei űrszakértők becslései szerint. 

„Úgy számoljuk, hogy valamikor március közepe és április közepe között lépnek be a Föld légkörébe” – mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa Darmstadtban. Hozzátette: „annak a valószínűsége, hogy történik valami a Földön, nagyon, nagyon kicsi”.
Óriási az a terület, amelyen beléphet a légkörbe a 8,5 tonnás „mennyei palota” törmeléke: a szakértő szerint a Földet az északi 43 szélességi körtől a déli 43 szélességi körig befogó övezetről van szó, tehát mindegyik kontinenst és óceánt érintheti. „A valószínűség ezen a területen belül szinte mindenütt ugyanakkora, csak az északi és déli pereme van kicsit nagyobb veszélyben. Ide tartozik például Olaszország és Spanyolország” – emelte ki Krag.
Mivel az a nagy régió sok vizet és pusztaságot magába foglal, kérdéses, megtalálják-e egyáltalán zuhanás után a darabokat, amelyek ráadásul nem egy adott területre érkeznek, hanem 1000–1200 kilométeren szétszóródva.
Krag szerint a labor mintegy 1,5–3,5 tonnányi része túléli a légkörbe lépést, bár nem egy darabban. Nem lehet megmondani, pontosan mikor érkeznek a Földre a Tiankung–1 darabjai, mivel az űrlabor naponta 16-szor kerüli meg a Földet. Még a légkörbe lépése előtt tíz nappal is plusz-mínusz kétnapos eltérés lehet a meghatározásban.
A szakértő szerint évente 70–80 tonnányi űrszemét érkezik a Földre ellenőrizetlenül. Csak 3–4 évente van köztük valami nagyobb darab is, mint amilyen most a Tiankung–1.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel első űrlaboratóriumát, a Tiankung–1-et az űrbe, ahol az űrlabor az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou-űrhajókkal. Alig másfél hónappal a fellövés után sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou–8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou–9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá automata üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou–10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Tienkung–1-gyel.
2016 óta már a Tiankung–1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaborban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben. A Tiankung–2-nek nagyobb a tárolókapacitása és ez az első, amely újratankolható.
A laborok feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben. A kínai űrállomás a maga 60 tonnájával lényegesen kisebb lesz, mint a 240 tonnás ISS. A rövid távú missziók esetében hatfős legénységnek ad majd otthont, a hosszabbakhoz háromfősnek. Korábbi hírek szerint az űrállomás 60 négyzetméteres lesz, központi, 18,1 méteres modulja 20–22 tonnát nyom majd. Ehhez csatlakoztatnak két független laboratóriumot.
Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei