Hazai bakancslista

Amióta a mozikban hatalmas sikerrel vetítették a Bakancslistát – Morgan Freeman és Jack Nicholson főszereplésével –, lassan nem akad olyan ember, aki nem írná össze a saját, mindenképpen valóra váltandó álmait. Amik olyanokról szólnak, amit például még feltétlenül látnia kell. Nos, mi is összeállítottunk egy ilyen turisztikai bakancslistát tíz olyan magyarországi helyről, amit vétek lenne nem megnézni.

Boldogkő vára

A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia, Tyba ispán, vagy családjának egyik tagja. A falu is a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. Itt látható többek között Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása.

Aggteleki Nemzeti Park

A területén 273 barlangot találtak, melyek közül 23 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja. A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta.

A Bory-vár

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt. Az építész, szobrász néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette, díszítette saját várát. Ő volt a tervező, az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Hét torony díszíti, a kazamatától a kilátótoronyig 30 méter a magassága. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncerteknek, színházi és opera-előadásoknak, valamint fesztiváloknak ad otthont.

Holdvilág-árok

Sashegyi Sándor régészkutató szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani, ma is kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, különösen a szurdokvölgye megkapóan szép.

A somogyvámosi Krisna-völgy

Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak 30 kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáros területén dísztavai, ligetei és arborétuma több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészete, biokertészete, valamint az iskola épülete szintén látogatható. De az igazi különlegesség talán nem is a gyönyörű táj és a fantasztikus ételek, amiket az étteremben kóstolhattok, hanem az ott lakó 150 hívőből áradó őszinteség, harmónia és lelki béke. Nem csak kulturális értelemben tárul fel egy másik világ az idelátogatók előtt, de a szívüket, lelküket is megérinti valami kimondhatatlan „sugárzás”. Ha valaki a Krisna-völgyi búcsú idején keresi fel, a színes fesztivál kavalkádjában garantáltan nem fog unatkozni.

Jakab-hegy

A nyugati Mecsek legmagasabb, 602 méteres csúcsa. A hegy tetején találhatókét kilátóból káprázatos vizuális élmény nyílik az előtte elterülő medencére.A víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Remete-barlang is, amit a közhiedelem szerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese épített.

Szigetköz

Magyarország legnagyobb szigete a természet szerelmeseinek paradicsoma. Évezredekkel ezelőtt ezen a területen beltenger vize hullámzott. A Duna később itt rakta le hegyvidékről görgetett kavicsot, amely több száz méter vastag réteggé állt össze. A folyó Magyarországra érve ágakra szakadt és szigetek sokaságát hozta létre, így alakult ki ez az egyedülálló vízi birodalom. Sokan azt is mondják rá: a „Duna ajándéka”. Láperdők, mocsárrétek, ligeterdők borítják, állat- és növényvilága páratlan. A nedves környezetben rengetegféle kétéltű, hal, lepke és madár talált itt otthonra. A vadregényes táj a vízitúrázóknak egyenesen kihagyhatatlan.

Rám-szakadék

A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között mintegy 1 kilométer hosszan húzódik. A szurdokban a szűk falak között összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a felfelé mászó túrázóknak. Ahogy szűkül a völgy, elénk tárulnak a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalai és csodálatos vízesései.

Egerszalók sódombjai

Egerszalók a Mátra és a Bükk között terül el, Egertől 6 kilométerre a Laskó-patak völgyében. A településhez tartozó hévforrást 1961-ben fedezték fel, amikor kőolaj után kutattak. A 410 méter mélyből feltörő víz 65–68 °C-os, és a sódomb ennek a mélyből feltörő termálvíznek köszönheti létét. A feltörő gyógyvíz ugyanis lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva pedig úgynevezett sódombot hoz létre.