Hány éves a szíve?

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve „öregebb”, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa a szív világnapja kapcsán az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet. 

Szeptember utolsó vasárnapja a szív világnapja

A Szív Világszövetség (World Heart Federation) 1998-ban alakult a Nemzetközi Kardiológiai Társaság (International Society of Cardiology) tagjaiból. A 2001-ben kiadott nyilatkozatuk szerint egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása által, különös tekintettel a szegény és a közepes jövedelmű országokra. Az egyesület azóta a WHO-val együttműködve életre hívta a szív világnapját, amelyet 2000 óta tartanak meg, minden szeptember utolsó vasárnapján.

Mi „öregíti” a szívet?

Az amerikai férfiak csaknem felének legalább öt évvel „idősebb” a szíve, mint a valós életkor, ez az arány valamivel kedvezőbb a nőknél – áll a U.S. Centers for Disease Control and Prevention közleményében.  A szív „életkorát” a következő értékek alapján számították ki: vérnyomás, testtömegindex, a cukorbetegség és a dohányzás megléte. Az eredmények egyes szélsőséges esetekben komoly eltéréseket is mutathattak: egy 45 éves férfinak például „75 évesnek” bizonyult a szíve, mert dohányzott, kezeletlen magas vérnyomással és diabétesszel élt. A szív ilyen értelmű elöregedése pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázatát – hangsúlyozzák a szakemberek.

A legfontosabb teendő az egészségesebb életmód kialakítása

Mit lehetünk magunkért, mit tehet a kardiológus?

– A legfontosabb teendő az egészségesebb életmód kialakítása. Ennek öt alapeleme az egészséges vérnyomás, a koleszterinszint és testsúly beállítása, a rendszeres fizikai aktivitás és a dohányzás elhagyása. Sokan úgy vélik, 50–60 évesen már túl késő változtatni, holott ez nem igaz! Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere-javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Ugyanakkor megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stresszterhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- és érrendszeri szűrővizsgálaton.

Már korai stádiumban is jelentkeznek bizonyos tünetek

Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint például a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni?

A szív- és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban. Ám 50 éves kor táján a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében olyan gyorsan nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, hogy az meg is haladja az azonos korcsoportú férfiakét, sőt például szívinfarktus esetén annak súlyossága, halálozása a férfiakéval összevetve gyakran súlyosabb. Így a teljes élettartamra vetítve a kockázat a két nem tagjai között végső soron közel azonos. A szív- és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelzik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz:

– Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzést tapasztalunk.
– Mellkasi, gyomortáji, toroktáji, állkapocstáji fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
– Amennyiben szívdobogásérzés, magas pulzusszám jelentkezik.
– Szokatlan gyengeség, kimerültségérzés, fáradékonyság esetén.
– Amennyiben a vér szerinti rokonságban szívbetegség előfordult már.
– Cukorbetegség, hormonális (pl. pajzsmirigy) betegségek, alkoholproblémák fennállásakor panaszmentesség esetén is érdemes szűrni, mert a vegetatív és érző idegrostok esetleges károsodása miatt a fájdalomérzés kieshet, amely miatt például a szívinfarktus diagnózisa késhet, növelve ezzel a halálozási kockázatot.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Akár ez is tetszhet A szerző további művei