Ragaszkodunk a lakókörnyezetünkhöz, aminek betudható az is, hogy ha költözésre adjuk a fejünket, akkor sem megyünk túl messzire. Új otthonaink jellemzően az előző közelében találhatóak, olyannyira, hogy az esetek csaknem 20 százalékában egy kilométeren belül verjük fel a sátrat – derül ki a miutcánk.hu költözései adatainak vizsgálatából.
Jellemzően nem jutunk messzire, amikor elköltözünk korábbi otthonunkból – foglalható össze a lokális közösségeket szervező alkalmazás adatállományából készített elemzés eredménye. A miutcank.hu oldal a több mint 50 ezer felhasználójának 5 év alatt regisztrált 5700 költözését vizsgálta, amelyekből kiderült: itthon ez még mindig nem azt jelenti, hogy nekiindulunk a nagyvilágnak, vagy legalább is az országnak.
Az esetek csaknem háromnegyedénél (72%) ugyanis csupán a városon belül tesszük át székhelyüket. Sőt, 15%-ban mindössze egy kilométeren belüli költözésről volt szó. Csupán a fennmaradó 28%-ról mondható el, hogy másik település volt a cél. Az adatokat tovább bontva kiderül, hogy utóbbiak esetében sem feltétlenül távoli helyeken lesz az új otthon. A költözések alig ötödéről (18%) mondható el ugyanis, hogy 50 kilométernél távolabb van a célállomás.
„Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy jellemzően városokon, településeken belül történnek a költözések. A magyarok még mindig ragaszkodnak megszokott helyeikhez. A mobilitás azonban javulóban van, hiszen ma már összességében az esetek közel 30%-ban az emberek másik településen választanak otthont maguknak. Ez például feltétlen kedvező változás a munkaerőpiac szempontjából, amely esetében korábban éppen a nehezen mozduló munkaerő jelentette a legnagyobb probléma egyikét” – fogalmazott Horváth Gáspár, a Miutcánk társalapítója.
„A mobilitás területén Magyarországon mindenképpen látható előrelépés. A kilencvenes években tapasztalható viszonyokhoz képest jobb a helyzet. Ma már, ha másik városban vagy megyében található egy kecsegtető és elérhető munkalehetőség, a korábbiaknál jóval könnyebben adják költözésre a fejüket az emberek” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ha a főváros és környékének mutatóit tették mérlegre a miutcánk.hu adatbázisában, akkor akadt egy szembetűnő különbség. Az agglomerációban 20%-kal magasabb volt a családos költözések száma. Amiben nagy szerepe van, hogy ezeken a helyeken jellemzően nem a karrierjük elején járó réteg lakik. Budapesten ellenben jelentős költözködői réteget jelentenek a főiskolák, egyetemek hallgatói, akik magukban vagy barátaikkal együtt váltanak lakhelyet.
Balogh László az előzőekhez hozzátette, hogy a teljes hazai lakosságra vetítve egy emberre egy élet alatt csupán 4–5 költözés jut, ami nem mondható magas számnak. Mindez egyben azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár átlagosan körülbelül 20 évente költözik új helyre. A szakember az adatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy az utóbbi időben a lakhatás is átalakulóban van. Egyre többen élnek ugyanis albérletben. A fővárosban például ez az arány már a lakosság 20% körül mozog. Márpedig minél magasabb ez a mutató, annál nagyobb a költözések aránya az adott populációra vetítve.
