Gyermek jogellenes külföldre vitele vagy visszatartása

Sok esetben a szülői felügyeleti jogot már az egyik szülő gyakorolhatja kizárólagosan a gyermek vagy gyermekek felett, amikor eldönti a kiutazást, a másik szülő hozzájárulását azonban nem kéri, mondván „a bíróság már nekem ítélte a gyermekeket”, ezért oda költözöm velük, ahova akarok.

Fenti problémával kapcsolatban az alábbiakra kívánom a figyelmet felhívni.

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:152. § (5) bekezdése szerint a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön. A (6) bekezdés kimondja, hogy a gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges.

1.1. A Ptk. 4:175. § (1) bekezdése alapján a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

1.2. A Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

1.3. A Magyarországon hatályos jogszabályok szerint tehát a gyermek csak és kizárólag mindkét szülő hozzájárulásával tartózkodhat külföldön huzamosabb ideig, vagy letelepedés céljából. Végleges jelleggel egyik szülő sem viheti ki külföldre a gyermeket, még az a szülő sem, aki kizárólagosan gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett.

Mit tehetünk, amennyiben az előzőek ellenére valamelyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viszi a közös gyermeküket?

2. Az, hogy a szülő eljárása és a gyermek külföldre vitele, illetve ott visszatartása jogellenes-e, a Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tvr.), továbbá közvetlenül alkalmazandóan az Európai Tanács 2201/2003/EK rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) foglaltak alapján kell megítélni.

2.1. A Tvr. és a Rendelet az alábbiakban részletezettek szerint szinte teljesen azonosan szabályozza az ilyen esetekre vonatkozóan mérlegelendő szempontokat:

2.1.1. Tvr. A gyermek elvitele vagy elrejtése/visszatartása – egyebek mellett – akkor jogellenes, ha az sérti az azon szerződő állam jogrendszere szerint egy személynek juttatott felügyeleti jogot, amelyben a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt.

2.2. A Rendelet szerint felügyeleti jogosultság keletkezhet különösen jogszabály, bírói vagy államigazgatási határozat, vagy az azon állam joga szerint joghatással bíró egyezség alapján.

2.3. A Tvr. alkalmazásában a „felügyeleti jog” magában foglalja a gyermek személye felőli gondoskodás jogát, így különösen a jogosultságot a gyermek lakóhelyének meghatározására.

2.4. A Rendelet szóhasználata szerint: „szülői felelősség”: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is.

2.5. „Jogellenes elvitel vagy visszatartás”: egy gyermek elvitele vagy visszatartása, amennyiben az sérti a határozat vagy jogszabály hatálya alapján, illetve azon tagállam joga szerint jogilag kötelező megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

3. Tekintettel arra, hogy a magyarországi jogszabályok alapján csak mindkét szülő hozzájárulásával lehetséges a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodása, ezért mind a Hágai Egyezmény, mind az EK-rendelet alapján jogellenesnek minősül, ha valamelyik szülő a közös gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi ilyen célból külföldre. 

4. Amennyiben mégis előfordul ilyen eset, mindenképpen fontos, hogy a gyermek visszahozatalára irányuló szükséges eljárást a gyermek jogellenes kivitelét/visszatartását követő egy éven belül megindítsuk, mivel egy éven belül a gyermek ilyen esetben nem szerezhet szokásos tartózkodási helyet külföldön. 

FONTOS, hogy ebben az eljárásban a főhatóságok, illetve a bíróságok nem a szülői felügyelet gyakorlásának vonatkozásában döntenek, hanem csak abban, hogy a gyermek külföldre vitele vagy visszatartása jogellenes volt-e.