Programozást fognak tanulni a gyerekek az általános iskola első évfolyamától kezdve, miután a svéd kormány beemeli a tantervbe a digitális készségek fejlesztését. Hazánkban is felismerték a helyzet fontosságát, de még természetesen messze vagyunk a skandinávoktól.
Svédország eddig is vezető nemzetnek számított a techiparban, és ahelyett hogy ezzel megelégedve hátradőlne, azt tervezi, hogy a gyerekeket a szokásosnál korábban ismerteti meg a technológia alapjaival. Gustav Fridolin oktatásügyi miniszter a The Localnak nyilatkozva kifejtette: ez azt jelenti, hogy Svédország olyan megközelítést vesz fel, amit mindannyiunknak kellene. Svédországnak egy olyan országnak kellene lennie, ahol minden gyereket felkészítenek az iskolában a munkára, a programozás elsajátítását pedig korán el kell kezdeni. A tantervben bekövetkezett változtatások legkésőbb 2018 júliusában fognak életbe lépni.
Fridolin hozzátette, ezek a készségek nemcsak azon gyerekek számára bizonyulnak majd hasznosak, akik programozói karriert választanak, hiszen egyre több szakmában lesznek szükségesek a számítógépes kompetenciák. Tisztában vagyunk vele, hogy a vállalkozások égre-földre keresik a programozókat és Svédországban is többre van szükség. Egyúttal egyre több más munkához is szükség lesz ilyen tudásra, tehát nemcsak arról van szó, hogy több programozónk legyen, hanem felkészültebbek leszünk egyéb munkákra, amelyhez szintén fontos ez a készség – fejtette ki a miniszter.
Megbízható és megbízhatatlan források
A programozás mellett az új tanterv keretében azt is meg fogják tanítani a gyerkőcöknek, hogyan tehetnek különbséget a megbízható és megbízhatatlan források között. Ez most egyébként is „hot topic”-nak számít a svédeknél, mindenki a képregényhős Bamse-tól a királyig a forráskritika fontosságát hangsúlyozza. – Az információs társadalmat illetően kissé naivak voltunk. Hittünk abban az ideában, hogy minden tudás csupán egy kattintással elérhető és nem szükséges annyi mindent tudnunk, mint korábban – magyarázza Fridolin. Valójában pont az ellenkezője igaz: az alapvető olvasás-, írás- és számolási készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne tudjanak becsapni minket, emellett pedig a forrásokkal kapcsolatos kritikai érzékünket is fejleszteni kell oly módon, ahogy korábban a tudományos elméleteket tanítottuk. Ezt már 10 éves kor körül érdemes elkezdeni.
A temérdek információforrás a modern digitális kor sajátja, és a mi felelősségünk, hogy felkészítsük a gyerekeket a megbízható források felismerésére. „Tisztában kell lenned vele, hogy miben bízhatsz, mi a különbség egy komoly médium- és egy propagandaoldal között. És hogy miként lehetsz bizonyos abban, hogy a valóságról alkotott képedet tények formálják és nem pedig valaki, aki egyszerűen befolyásolni akarja, hogy miként ítélj meg bizonyos dolgokat” – fejtette ki az oktatási miniszter. Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint tízből nyolc svéd véli úgy, hogy a „fake news” befolyásolja az alapvető tények észlelését, emellett a legtöbb svéd heti szinten találkozik olyan cikkel, amit nem tart maradéktalanul igaznak.
Hazai helyzet
A probléma súlyosságát már Magyarországon is felismerték, márciusban az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) készített is egy új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet. Az IVSZ az informatikaórák számát több mint háromszorosára emelné, szórakoztatóbbá, gyakorlatiasabbá és élményalapúvá tenné az oktatást. A gépírás elsajátítását pedig már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tenné. Az persze kérdés, hogy az illetékes hatóságok ebből mit szándékoznak valóban beépíteni a kerettantervbe. Mindenesetre, ha 2019-ben bevennék ezeket a javaslatokat a nemzeti alaptantervbe, akkor 2030-ban végezhetne az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a szükséges összes digitális kompetenciával.
Palkovics László oktatási államtitkár április elején jelentette be, hogy 2018 szeptemberétől több ezer ötödik osztályos kisdiákot és a tanárokat is korszerű digitális eszközökkel szerelnek fel. Emellett harmincezer tanár informatikai oktatása már folyamatban van. Ha program sikeresnek bizonyul, általánossá fogják tenni. Addig is igyekezzünk felvértezni csemetéinket a nélkülözhetetlen tudással a hétköznapi kérdésekben, és ha szeretnénk, hogy belekóstoljanak a programozásba, iskolán kívüli oktatás keretében erre is találni megoldást.
