Generációk fesztiválja volt a Tabánban

Ismét bebizonyosodott, öreg rocker, nem vén rocker

A régi idők hangulatát idézte a május elsejei Tabán Fesztivál. Igaz, ezúttal nem a korábbi főszereplő, az LGT volt a hangulatfelelős, ám így is jutott bőven a generációk kedvenceiből a színpadra. A színültig telt Tabán ismét bizonyította, a jó magyar rockzenére még rengeteg a vevő.

Gyere el a Tabánba, bulizzunk együtt a könnyűzenei élet egyik meghatározó helyszínén! A koncertek ingyenesek, így bárki részese lehet az igényes magyar élőzenének – szól a szervezők meghívója a május 1-jén 14.30-kor kezdődő Tabán Fesztiválra. Nos, a felhívásnak volt hatása, ugyanis már kora délután egyfajta népvándorlás vette kezdetét a kultikus helyszín felé. Az 5-ös buszon szinte lépni sem lehetett, és amikor egy kisebb társaság pár tálca sör kíséretében felszállt rá, sokan összenéztek: itt a végállomás ezúttal a Szarvas tér lesz.

„Tudjátok hová rakjuk majd a sok sört, hogy kitartson a buli végéig?” – kérdezte cimboráitól egy kissé már pirospozsgás arcú negyvenes.

Nem tudták. Találgattak. Aztán jött a válasz.

„Hát oda, ahova tavaly a telefonomat tettem. Hátha idén megtalálom, mert a sört egy pillanatra sem tévesztem a szemem elől” – adta meg a helyes választ, amire hatalmas nevetés volt a válasz.

A régi idők zenéjére a régi idők hangulata volt a válasz a Tabánban Fotó: Molnár Ádám

Ám ezúttal senki sem nézte őket rossz szemmel, hiszen a busz utasainak nagy része szintén a Tabánba igyekezett. Oda, ahol annak idején az LGT honosította meg a hazai rock ünnepét – a munka ünnepe mellé –, majd sorra léptek itt színpadra a hazai zenei élet legendái. A lefojtott társadalom üdítő pillanatai voltak azok a tabáni bulik, melyek generációk sorába égtek bele: kockás ing, csőgatya, bőrszerkó, loboncos haj, isteni csajok és dübörgő basszus. Aki akkor egyszer is kiment egy ilyen bulira, az egy életre megfertőződött.

Mert bármilyen furcsa, de most is ugyanez volt a divat, legfeljebb annyi volt a különbség, hogy már ötvenes-hatvanas éveiket taposták az ismét bőrruhába, csőgatyába, babos kendőbe bújt rockerek. A legtöbbjükkel eljött a már szintén saját családdal rendelkező gyermeke, nem egy esetben unokája. Igaz, utóbbiak nagy része nem tudta, hova került, miért is csillog a nagypapa és a nagymama szeme annyira, és azt sem értették, vajon milyen Nagyvárosi farkaskölyökről, meg valami Joe-ról magyaráznak, aki ment, és megölte az asszonyt. Azt se nagyon értették, miért öltöznek a nagyiék és a szüleik olyan furcsán, de valahol, mélyen magukba megérezték, az öregeknek ez a nap valamiért nagyon fontos.

Erre a pár órára mindenki visszatért a fiatalságához Fotó: Molnár Ádám

Egy biztos, a fesztivál ismét kivívta magának azt a rangot, amelyet a ’70-es években jelentett a magyar könnyűzenei életben. A hangulat fantasztikus volt, a sör fogyasztható és nem is annyira drága – 600 forint alatt volt kapható egy korsóval –, de bőven fogyott a friss sós perecből is. Hogy miért?

„Legyen, ami lefojtja, felszívja a gyomorban a sört, hogy aztán a só miatt újra meg újra utána lehessen tölteni” – kaptuk meg a magyarázatot.

Az egyre hatalmasabb tömegben arról folyt a beszélgetés, vajon a régi kedvencek melyik nagy slágert nyomják majd le, vajon milyen lesz újra együtt a színpadon a legendás Hobo–Bill páros, illetve Charlie rendel-e egy jeget dupla whiskey-vel. Egy biztos, a fesztivál bebizonyította, a „nagy öregek”, a „régi bölények” hatvanon túl is hozzák, amit korábban. Kicsit kevesebb a haj és nagyobb a has, de a rock and roll fiatalon tart. A zene szabadsága felülírhatatlan élmény, pláne, ha a legjobbak művelik.

Török Ádám és a Mini fergeteges bulit csinált Fotó: Facebook

Ismét a régi zenészekkel állt a színpadra a jövőre 40 éves jubileumára készülő Mini. A Török Ádám vezette banda négy csinos hölggyel, egy vonósnégyessel kiegészülve alapozta meg a hangulatot. Amikor a Bartók-feldolgozások után felharsan a Vissza a városba örökzöld, a tabáni dombokon együtt hullámzott öreg és fiatal.

„Ember, mondom, ember! Az utat járom én, vissza a városba, mert ott meleg van, nyugalom és fény.…” – énekelték vagy tízezren Török Ádámmal.

Nagy Feró hatalmas bulit csapott a Beatrice-vel, az egész domboldal lábak dübörgésétől volt hangos. Együtt vonyított mindenki, mint nagyvárosi farkaskölyök, akit kutyába sem vettek, majd torkaszakadtából kiáltotta világgá nagypapa, apuka, mérnök, orvos vagy gyári munkás, hogy magyarnak született, és utálja a XX. századot. A háromszor nyolcból mindenki csak a nyolc óra szórakozást támogatta, valamint azt, hogy újabb és újabb korsó sörök – gyerekeknek, unokáknak szigorúan üdítők – fogyjanak a büféknél.

Nagy Feró igazi hangulatfelelősként mozgatta a tömeget Fotó: Molnár Ádám

Noha lassan háromnegyed hetet ütött az óra, a tömeg egyre nagyobb lett, és amikor hosszú idő után ismét együtt énekelt a színpadon Deák Bill Gyula és Hobo (Földes László), a legtöbb rocker arcán áhítat tükröződött. Alig hittek a szemüknek, sokan azt hitték, egy álomutazás részesei lettek, amikor még az „átkosban” a két zenészzseni közösen indultak el Joe-val, hogy megöljék a hűtlen asszonyát. Most közösen énekelték újra, remélik, hogy látszik, mennyire boldogok, illetve egyiküké a kutya, a másikuké a nő.

Földes László (Hobo) és Deák Bill Gyula újra közösen énekelt Fotó: MTI/Kovács Tamás

„Maradjatok együtt…” – hallatszott innen-onnan a nép, az istenadta nép kérése.

Ám ez az óhaj egyelőre elszállt a feltámadó szélben, de ahogy egy középkorú házaspár férfitagja megjegyezte, soha ne mondjuk azt, hogy soha.

Charlie rekedtes, utánozhatatlan hangja is a régi időket idézte Fotó: Facebook

Sajnos nem kellett megvárni azt, amíg a hajnali szél is meghallgatja az idei Tabán Fesztivál utolsó fellépőit. Már lassan sötétbe hajlott az idő, amikor a mozdulatlan tömeg örömmel tapasztalta meg, hogy Tibusz tudása az évek múlásával sem kopott meg, míg Charlie rekedtes, utánozhatatlan hangja is a régi időket idézte.

Amikor pedig az utolsó dallamok is elhallgattak, a tömeg elindult hazafelé. Itt-ott, kisebb dalárdák alakultak, mintegy felidézve egy olyan élményt, amire vélhetően egy újabb évet kell várnunk.

Mindenki ment vissza a városba, mert ott meleg van, nyugalom és fény…

Jelen és jövővel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: Jelen és jövő

Akár ez is tetszhet A szerző további művei