Felejthetetlen Ötvös Csöpi!

Mindenki Bujtor István színészre, producerre, rendezőre, a veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatójára emlékezik a héten.

Hetvenöt éve, 1942. május 5-én született Bujtor István színész, producer, rendező, a veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, aki egyik legnagyobb sikerét Ötvös Csöpi megszemélyesítőjeként aratta több filmben is.

Anyai ágon a neves vendéglátó Gundel-famíliából származott, apja orvos volt, féltestvére a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, egy évig segédmunkás, majd pincér volt. A következő évben a Budapesti Közgazdasági Egyetemre jelentkezett, a külkereskedelmi szakon 1966-ban szerzett diplomát. A szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Keleti Márton rendező tanácsára ekkor változtatta nevét Frenreiszről – anyai nagyanyja után – Bujtorra.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül később többet meg is rendezett. Számos nagy sikerű filmben szerepelt, mint A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.

Filmjei helyszínének a Balatont és környékét választotta, mert így „becsempészhette” alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást Fotó: MTI/Nagy Lajos

Ő szinkronizálta Bud Spencer filmjeit is. Alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre.

A „bunyós” filmsorozat igazi magyar specialitás volt, amelyben a háttérbe tolt, de szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpinek nemcsak a bűnözőkkel, hanem mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével is meg kellett küzdenie.

1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és „összekalapozta” a szükséges pénzt. Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjai igazi közönségfilmek, itthon több mint egymillió nézőjük volt és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. Nem véletlen, hogy helyszínnek a Balatont és környékét választotta, mert így „becsempészhette” alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amelyet nem is akármilyen szinten űzött: hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát. Nem csak a vitorlázás jelentette számára a sportot: fiatal korában kosarazott, az ifiválogatott tagja volt, emellett teniszezett is.

Bujtor István és Eperjes Károly együtt dolgozott a veszprémi Petőfi Színházban Fotó: MTI/Nagy Lajos

Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba és a tüdőembólia mellett fellépő heveny keringési és légzési elégtelenségben hunyt el hatvanhét éves korában 2009. szeptember 25-én Budapesten. Bátyja, Latinovits Zoltán mellé temették Balatonszemesen. A színészlegendára születésnapja alkalmából Bujtor István 75 címmel nagyszabású műsorral emlékeznek a pályatársak – köztük Kern András, Bodrogi Gyula, Eperjes Károly – május végén Budapesten, június végén pedig Tihanyban.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei