Ez a slágerek titka

A slágerek sikerének titkát vizsgálta a Kaliforniai Egyetem: a slágerlisták legsikeresebb dalait főként a vidámság, boldogság és a „bulizásra alkalmasság” jellemzi. Ez ugyanakkor ellentmond az általános zenei trendeknek – fejtették ki a tudósok a Royal Society Open Science című szaklapban megjelent tanulmányukban. 

A Natalia Komarova matematikus vezette csoport több mint 500 ezer dalt elemzett, melyeket 1985 és 2015 között Nagy-Britanniában adtak ki. A vizsgálat nemcsak a dalok slágerlistán elért helyezését vette figyelembe, hanem olyan ingyenes zenei adatbankokat (Musicbrainz, Acousticbrainz) is, melyek akusztikai információkat gyűjtenek a dalokról. Ilyen információ a dal hangszíne, hangneme, táncolhatósága, hangulata, valamint az énekes neme. Ehhez jönnek még olyan komplexebb szempontok, mint a különböző műfaji és hangulati besorolások.
Ezen adatok alapján a matematikusok egyrészt megvizsgálták, mely dalok sikeresek – a sikert egyszerűen a listák helyezése alapján definiálták –, másrészt zenei trendeket vezettek le az adatokból. Ennek során nem csak a slágerlistákon szereplő adatokat vonták be az elemzésbe.
A tudósok megállapították, hogy az elmúlt 30 évben többé-kevésbé szomorú dalok jelentek meg, miközben a vidám és boldog dalok veszítettek népszerűségükből. Ez az eredmény megegyezik kanadai és német kutatók korábbi tapasztalataival, akik már 2012-ben megállapították, hogy a lassú, mollban íródott dalok száma megnövekedett az amerikai slágerlistákon.

A női hangok – a rockzenét kivéve – előretörtek. Ez elsősorban a sikeres dalokra érvényes, tehát azokra, amelyek felkerültek a slágerlistákra. A kutatók szerint a slágerlistákon sikeres dalok nem felelnek meg az általuk megfigyelt általános zenei tendenciáknak. A slágerlistákon szereplő dalok így vidámabbak, jókedélyűbb a hangzásuk, táncolhatóbbak, és „bulizásra alkalmasabbak”, mint az összes vizsgált dal átlaga.
Ehhez illeszkedik a zenei műfajok értékelése is: a klasszikus zene és a dzsessz nehezen válhat slágerré, miközben a pop és a dance a legnépszerűbb műfajokhoz tartozik. Ezzel párhuzamosan a rockdalok sikere a 2000-es évek eleje óta folyamatosan csökken.
Éppen az általános zenei trendek és a slágerlistákon szereplő dalok többségének jellemzője közötti ellentmondás alapján jutottak a tanulmány készítői arra a következtetésre, hogy a dalok „sikere nehezen definiálható és általánosítható”. Ezért nem lenne helyes azt a következtetést levonni az elemzésből, hogy egy „vidám, bulizáshoz alkalmas, kevésbé nyugalmas és női énekes által előadott dal” automatikusan slágerré válhat.
Csak a „szupersztárstátusz”, tehát az előadóművész már meglévő népszerűsége tett lehetővé pontosabb előrejelzést a kutatók szerint. Ekkor a becslés pontossága megközelítette a 85 százalékot. Az akusztikai információk viszont önmagukban nem elegendőek, különösen azért nem, mert a zenei preferenciák az elmúlt években egyre gyorsabban változtak.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei