Egy év alatt mért 7 százalékos drágulással a nyolcadik helyen áll Magyarország az Eurostat 27 ország lakásárváltozását bemutató adatai alapján. A 2015 óta országos átlagban mért szűk 31%-os árnövekedés azonban még mindig dobogós helyet ér – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
Ahogy arról a KSH is beszámolt, a legfrissebb, tavaly harmadik negyedéves országos árindex minimális, 0,3%-os csökkenést mutat az előző negyedévhez képest. Noha ez még csak előzetes adat, beszédes, hogy 2014 eleje óta csak egyszer, 2017 első három hónapjában volt egy hasonlóan minimális árcsökkenés, különben évek óta rendületlen a magyar áremelkedés. Az Eurostat által – szintén a harmadik negyedéves adatok nyomán – kiadott index Magyarországon kívül még Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és Finnországban mutat 1%-ot nem meghaladó árcsökkenést. Három hónap alatt pedig Hollandiában volt a legnagyobb ütemű, 3,3%-os a drágulás.
Az egy év alatt végbement árnövekedés Szlovéniában volt a legjelentősebb, ahol 15,1%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. A 10%-ot meghaladó növekedés Szlovénia mellett csak Hollandiában volt a vizsgált 27-ek közül. A magyar mutató 7%-os, amivel a nyolcadik helyen állunk. Éves szinten csak Olaszország és Svédország mutat minimális áresést.
Köszönhetően a tavalyi harmadik negyedév alatt bekövetkező árcsökkenésnek, a dobogó csúcsáról annak harmadik helyére csúsztunk vissza abban a mutatóban, ami a 2015-höz képest bekövetkező összesített áremelkedést mutatja. Az „élboly” viszont nagyon szoros: az elsőség Írországé 33,3%-kal, még Csehország áll előttünk 31,8%-kal, majd következik hazánk 30,9%-kal.
„Az adatok tehát még előzetesek, nem mutatják a negyedév összes lakóingatlan-tranzakcióját, ugyanakkor valószínűsíteni lehet, hogy az elmúlt évek nagy ütemű, éves szinten tíz százalékot meghaladó lakásár-emelkedése a végéhez közeledik” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A 2016-ban indult nagy ütemű újlakás-építés kínálata a következő években valószínűleg vissza fog esni a legutóbbi áfamódosítás nyomán (mivel a 2018. november elsejét követően megszerzett építési engedélyekkel épült lakásoknál 5%-ról 27%-ra nő az áfa). Így ezen lakásokat előnyben részesítő, a nagy ütemű áremelkedésben jelentős szerepet játszó befektetési célú vásárlások is visszaszorulhatnak, illetve részben a használtlakás-piac felé terelődhetnek” – teszi hozzá az elemző.
