Érelmeszesedéshez vezethet, ha kihagyja a reggelit!
A reggeli kihagyása és az érfalak vastagodása, merevvé válása, vagyis az érelmeszesedés kockázata között összefüggést találtak spanyol és amerikai tudósok.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a reggelizés segít egészségesebbé válni többek között azzal, hogy hozzájárul a normális testsúly és koleszterinszint megtartásához. Más kutatások a reggeli kihagyását és a szívkoszorúér betegségeit hozták összefüggésbe.
A Journal of the American College of Cardiology című szaklapban közölt tanulmány szerzői vizsgálták először a nem reggelizés és a korai érelmeszesedés kapcsolatát.
„Akik általában nem reggeliznek, azok valószínűleg egyébként is egészségtelen életmódot folytatnak” – mutatott rá Valentin Fuster, az egyik szerző, a Mount Sinai Szívkórház vezetője, a szaklap főszerkesztője.
Madridi kutatók olyan férfiakat és nőket kértek fel a vizsgálatra, akiknek sem szív- és érrendszeri, sem vesebetegségük nem volt. Étkezési szokásaikat kérdőívvel mérték fel, reggelijük alapján három csoportba sorolták őket: az egyikbe azok tartoztak, akik napi energiabevitelük kevesebb mint öt százalékát fogyasztották reggel, őket nem reggelizőknek nevezték, a másodikba azok, akik keveset, a napi energiabevitel 5–20 százalékát, a harmadikba kerültek, akik ennél többet ettek reggel, őket nevezték reggelizőknek.
A 4052 résztvevő 2,9 százaléka nem reggelizett, 69,4 százaléka keveset evett reggelire, 27,7 százaléka reggelizett.
Az érszűkület gyakoribb volt a nem és a keveset reggelizők körében. A nem reggelizőknek volt a legnagyobb derékbősége, testtömegindexe, vérnyomása, vérzsír- és éhgyomori vércukorszintje.
A nem reggelizők nagyobb valószínűséggel éltek egészségtelen életet, fogyasztottak helytelen étrendet, gyakoribb volt köztük az alkoholfogyasztás és a dohányzás.
A kutatók nem zárják ki a fordított ok-okozati viszonyt, vagyis azt, hogy a túlsúlyos emberek fogyni akartak, ezért nem reggeliztek.
„Lehet, hogy a reggeli kihagyása az egészségtelen életmód egyik jelzője, és az utóbbi okozza az érszűkületet, ami hasznos információ a páciensekkel foglalkozó szakemberek számára” – mondta José L. Penalvo, a tanulmány egyik szerzője.
