Egyre fiatalabb korban megjelenhet a Parkinson-kór

Évről évre egyre több embernél diagnosztizálják a Parkinson-kórt, és még mindig nem tisztázott, hogy milyen folyamatok vezetnek a betegséghez. Leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, de van 27 éves beteg is.

A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – mondta Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A Parkinson-kór tünetei

Ezeket a tüneteket az orvostudomány nem motoros tüneteknek nevezi, és ezek a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél.

Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is (ha valaki túlságosan rúgkapál álmában vagy felsikít éjszaka). Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.

Tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze – hangsúlyozta Takács Annamária. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.

Fiataloknál is előfordulhat

A betegség leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, mivel azonban meghosszabbodott az átlagéletkor, ezért sokkal később is megjelenhet. Hozzátette, vannak ugyanakkor olyan esetek is, amikor már fiatal korban jelentkezik a betegség, legutóbb egy 27 éves páciensüknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt.

Jelenleg még nincs olyan gyógyszer a kór kezelésére, amelyre azt lehetne mondani, hogy megelőzi, lassítja a betegség kialakulását, esetleg megállítja azt – mondta Takács Annamária.

Műtéti kezelés

A tünetek első fázisában gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak, ha pedig ez már nem segít a betegnek, akkor kezdik meg a műtét előtti kivizsgálásokat – közölte Erőss Loránd, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebésze.

A műtét során magas frekvenciás stimulációt alkalmaznak az agy idegrendszerében. Egy célzó készülék segítségével elektródát ültetnek be az agymagba, így a beteg érintett testrészeinek a túlműködését csökkentik és egyensúlyba hozzák. Ezt az elektródát egy neuropacemakerrel kötik össze, amely folyamatosan szabályozza a helyes működést.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei