Veszprémben egy társasház saját útra lépett az energiagazdálkodás terén, többéves projekt keretében eljutottak oda, hogy már annyi napkollektor segíti az épület energiatermelését, hogy el sem férnek a tetőn. Alternatív megoldások és hosszú távú tervek a Rózsa útról.
2015-ben nagy lépésre szánta el magát egy hétemeletes veszprémi társasház, kilencmillió forintos beruházással 84 napelemet szereltek fel az épületre. Az ötlet nem a semmiből jött, ugyanis a közös képviselők már 2003 óta pályáztak olyan napkollektorok telepítésére, melyeket később a vízmelegítés során alkalmaztak is. E mellett szigeteltek, nyílászárókat cseréltek, felújították a kazánt és a liftet, illetve ledes izzókkal oldották meg a ház külső világítását, mígnem eljött az idő a továbblépésre – az idehaza nem éppen mindennapi, bátor környezetbarát projektről egy éve számolt be a Veol.hu.
Tavaszi-őszi csúcsidő, milliós megtérülés
A lap 2017 áprilisában újra felkereste a társasházat, ahol arról érdeklődött, hogy egy év elteltével hova futott ki a projekt. Lechner András, az egyik közös képviselő beszámolója szerint tavaly május óta közel egymillió forintnyi energiát termeltek az új eszközök.
És hogy hogyan is néz ki ez a beruházás pontosan? Az új napelemeket a ház délnyugati oldalán helyezték el – a tetőn ugyanis már a korábban említett, vízmelegítést elősegítő napkollektorok működtek –, segítségükkel az épület külső, illetve lépcsőházi világítását oldják meg, de a lift, a szellőzőmotorok és a napkollektorok szivattyúinak működését is ezek áramtermelése fedezi. Azaz a közösen felhasznált energiát innen nyerik. Ráadásul egy számítógépes távvezérlésű mérésfigyelő és mérésellenőrző rendszerrel irányítják a kazán és a napkollektorok működését.
Érdekesség, hogy nem nyáron járt csúcsra a termelés, hanem tavasszal és ősszel: ennek oka, hogy a ház oldalfalán lévő kollektorok a Nap beesési szöge miatt ekkor tudták több áramhoz juttatni az épület. Ezt onnan tudják pontosan, hogy egy weboldalon folyamatosan nyomon követhető a napelemek teljesítménye.
A lakások értéke is nő
A beruházást részben önerőből, részben pályázati forrásokból és hitelből finanszírozta a lakóközösség. A fejlesztéseket beruházásnak tartják, melyek ráadásul a lakások értékét is növelik.
A közös költségek minimális emelkedésével járó kilencmilliós befektetés a számítások szerint tíz éven belül térül meg, és mivel a napelemek mintegy húsz-huszonöt évig képesek teljesítményvesztés nélkül működni (ez után némileg csökken a kapacitásuk, de továbbra is használhatók maradnak), így egy évtized múlva gyakorlatilag „ingyen” energiához jut majd a ház.
A példa értékű projekt nem maradt visszhang nélkül a környéken, több helyről is érdeklődtek már az eredmények felől, ráadásul pedagógiai szempontból is kamatozott a beruházás: egy helyi általános iskola diákjai is tanulmányozták a rendszer működését.
A magyar valóság
A Rózsa úti projekt azért is értékes, mert nem éppen olyan környezetben valósították meg, amely táptalaja az alternatív, zöld energiaforrások felhasználásának: a napelemek alkalmazását ugyanis Magyarországon nem különösebben ösztönzik. A megújuló energia ugyan nem szitokszó hazánkban, de a kormány elképzelései szerint nem is a jövő megoldása, a jelenlegi döntéshozók inkább az atomenergiában látják a magyar áramellátás zálogát. A paksi atomerőmű fejlesztése egy történelmi léptékű beruházás lesz, amely mellett nem jut sem szándék, sem pedig elég pénz az alternatív energiatermelés elősegítésére, a rendszerek kiépítésére.
Így egyelőre nincsenek egyszerű helyzetben azok, akik környezetbarát, innovatív módon képzelik el szűk vagy tágabb környezetükben a megújuló energiaforrások „munkára fogását”, ráadásul mindezt úgy, hogy a befektetés idővel anyagilag is megtérüljön.
Fotó: Shutterstock
