Egy csarnok, ahol mindig szabad a vásár

Százhúsz éves születésnapját ünnepelte a napokban a fővárosi Vásárcsarnok, amely a Fővám téren található. Számos csodás emlékek köti ide a budapestieket, ha a falak beszélni tudnának…

Ott jártunkkor éppen indonéz napok voltak a fővárosiak kedvenc piacán. Így az ételkóstolások és az ottani portékák megismerése mellett a helyi kultúrába is betekintést kaphattak a piacozók rögtön a főbejáratnál, alig hogy leszálltak a villamosról vagy a metróról. A vásárlók zöme ugyan leállt bámészkodni egy kicsit, de a legtöbben közülük a szezonális epret keresték. Persze nem keresgettek sokáig, hiszen immár mindenki pontosan tudja, a csodás piros magyar epret az árusok továbbra is a csarnok megszokott bal oldalán kínálják. Az 1500–2000 forintos eper – úgy tűnt – a magas ára ellenére is keresett, hiszen végre megérkezett a tavasz első friss gyümölcse. Sokan elidőztek a 800 forintos zöldspárga fölött is, hiszen ahogy azt a „kofáktól” megtudtuk, ebben az időszakban ez a legkeresettebb zöldség.

Mindenki a friss magyar epret keresi, most ez a sláger Fotó: Molnár Ádám

Aki a megszokott bevásárlólistával érkezik, a csarnok bal oldala az első hely, amit felkeres a földszinten. A friss zöldségek mellett természetesen több húspult is van. Az ízlésesen tálalt kolbászok, szalámik és egyéb disznóságok szinte hívogatják a vevőket. Középen vannak a megszokott jó hentesek, itt lehet kapni a legjobb minőségű sertés- és baromfihúsok mellett bárányt és marhát is. És akkor még nem is említettük a messze földön híres rétesárust.

Halász Istvánné a Vásárcsarnok hangulatáért jár ide vásárolni  Fotó: Molnár Ádám

„A város másik részéről jöttünk, de nagyon jó a közlekedés, így szívesen utazom ide mindig. A gyerek is nagyon szeret nézelődni, hiszen itt annyi minden látnivaló akad a számára. Ugyan ott is van piac, ahol lakom, de ez azért más. A hangulat és az áruk minősége miatt verhetetlen a többi piac számára” – mondta Haász Istvánné, aki négyéves kis unokájával próbált bevásárolni az otthon megírt bevásárlólistája segítségével.

Szinte semmi sem maradt kihúzatlan arról a papírról…

Itt mindig friss áru várja a vásárlókat  Fotó: Molnár Ádám

„A zöldségek és a gyümölcsök mindig frissek. Igényesen, szemet gyönyörködtetően mosolyognak most is a vevőre, ezért szeretem” – magyarázza Török Zsófi, aki vegetáriánusként minden héten itt vásárol be legalább egyszer. „Az árak is megfelelőek. Általában mindig találok olyan terméket, amiért érdemes ide betérni, ezért állandó vásárló vagyok.”

Számos érdekesség fűződik ehhez a helyhez. A Szabadság híd pesti hídfőjénél található csodás épületre még a kiegyezés évében 1867-ben írtak ki pályázatot másik négy piac mellett. A Központi Vásárcsarnok volt a legjelentősebb. 1894-ben kezdődött meg ennek a piacnak az építése Pecz Samu tervei alapján a Fővám téren. Az épület acélszerkezetét a Schlick-féle vasöntöde készítette, míg a tetőt és a homlokzatot borító épületkerámia-elemeket Zsolnay Vilmos szállította Pécsről. A Vásárcsarnok végül 1897-ben készült el. Egy korábbi időpontban tervezték átadni, ám egy sajnálatos tűzeset miatt azonban kénytelenek voltak elhalasztani az ünnepélyes átadást, és a többi fedett piaccal együtt nyitották meg 1897. február 15-én. Ziegler Nándor volt a Nagycsarnok első igazgatója, aki szigorú szabályokat vezetett be az árusoknál. Meg volt határozva, hol milyen portékát lehet árusítani. Tilos volt azonban a hangos ajánlgatás, a kiabálás, a fütyörészés és a káromkodás. Ez a vevőkre is vonatkozott. Kezdetben vasúti vágány is vezetett a csarnokba, és alagút kötötte össze a rakparttal, ahonnan hajókról érkezett a friss áru nap mint nap. Az első világháború alatt és után a Vásárcsarnokban az árak az egekbe szöktek, és gyakoriak voltak a lopások és a verekedések. Azért az 1920-as évekről, főleg a második feléről, elmondható, hogy nagy társadalmi élet zajlott Budapesten, aminek fontos terepe volt a piac is. A második világháború alatti bombázások során a baromficsarnok teljesen megsemmisült, és a főépület egyik kereszthajóját is találat érte. A helyreállításnál a pincében tárolt kerámiákat használták fel. A szerkezeti helyreállítás nem sikerült tökéletesre, és 1991-re az épület életveszélyessé vált, ezért a bezárása mellett döntöttek. A műemlékké nyilvánított csarnokot 1994-re újították fel teljesen, immár visszaállítva az eredeti burkolóelemeket is, amelyeket ezúttal is a Zsolnay-manufaktúra készített. Ma már kissé átalakult a szerepe a Vásárcsarnoknak, és most már nemcsak a főváros egyik éléskamrája, hanem fontos turistalátványosság is. Az útikönyvek Budapest top 10 látnivalója közé sorolják. A piaci hangulat azonban most is varázslatos. Hiszen vannak olyan kereskedők, akik a régi hagyományok mellett az újításoktól sem riadnak vissza.

A piac hátsó részébe érve találjuk az egyik legrégebbi tejet, illetve tejtermékeket kínáló pultot.

„Naponta 150–200 liter friss tej fogy, attól függően, mennyi vevő érkezik” – mondta Lehel Amália, aki már húsz éve árusít ezen a helyen.

Lehel Amália naponta 150–200 liter tejet ad el  Fotó: Molnár Ádám

A tejet és a tejtermékeket frissen szállítják Valkóról minden hajnalban egy tejgazdaságból. A tej mellett a házi tejfölt, túrót, sőt az ezekből készült sajtokat is keresik. Az eladó szerint a minőség a legfontosabb: ennek a tejnek nincs párja, és mindössze 170 forint egy liter, amit műanyag üvegbe töltve lehet megvásárolni.

A Vásárcsarnok túloldalán folytatva a mustrát, már a turistákat várják méz- és egyéb kóstolókkal az árusok, de kínálnak itt különböző kalocsai, illetve matyó motívumokkal csomagolt portékákat is. Persze, csak az elmaradhatatlan paprika- és fokhagymafüzérek mellett. Sőt, itt különleges fűszereket is találunk, ami nem hiányozhat egy igazi háziasszony konyhájából. Természetesen különféle, igazi, házilag készített cukrászsütemények is sorakoznak néhány pulton, így aki a hétvégi vendégvárásra nem tud otthon sütögetni, a friss krémesek mellett az aprósüteményeket is megveheti, lényegesen olcsóbban, mint a cukrászdákban.

A különböző ajándéktárgyakat kínáló árusok is megtalálhatók a Vásárcsarnokban Fotó: Molnár Ádám

A csarnok emeleti részén találhatók az úgynevezett szuvenírárusok, akik számos csecsebecsét kínálnak Budapest felirattal. De egy-két tájegységünk hazai kézműves termékei is felbukkannak itt, igaz, nagyon borsos áron. Az igazi húsimádók kedvenc helye az alagsor, ahol a vad-, illetve halárusok nap mint nap a legfrissebb portékáikat kínálják. Természetesen a Vásárcsarnok sem lehet már meg szupermarket nélkül, ahol aztán a lista alján található kávét, teát is beszerezhetünk.

Csak így lehet teljes a bevásárlásunk.

A vásárcsarnok rekonstrukciója 1999-ben elnyerte az ingatlanszakma Oscar-díjának tartott FIABCI Kiválóság Díjat (Prix d’Excellence). 2013-ban a CNN Travel csatorna Európa legszebb piacának választotta, 2014-ben pedig a The Guardian Európa tíz leghíresebb piaca közé sorolta. A 120 évvel ezelőtti megnyitó óta számos híresség kereste fel, járt itt – többek között – I. Ferenc József, II. Vilmos német császár, Siegmund Freud, a pszichoanalízis atyja és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.
Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: szabadidő