Édesítsünk sztíviával!

Hazánkban is egyre ismertebb gyógynövény a sztívia, más néven jázminpakóca. Levele kiváló táplálékkiegészítő, a belőle kivont természetes édesítőszerként történő használata is világszerte terjed.

Mint azt Scher Zoltánné természetgyógyásztól megtudtuk, komoly kutatások nemcsak veszélytelenségét, hanem tucatnyi gyógyhatását is igazolják, bár Magyarországon a növény pozitív hatásai még alig ismertek. Pedig nagy szükség lenne rá például a cukorbetegségben, candidiozisban, elhízásban, érelmeszesedésben, magas vérnyomásban, allergiában, immunrendszeri és vérmegbetegedésekben szenvedők esetében. Segít a szájüregi és vesebetegségek, gyomor- és emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek.

Nem csak édes és gyógyhatású, hanem a nálunk inkább egynyáriként ismert sztívia a maga nemében egyedülálló. A dél-amerikai évelő gyógynövény a természet valódi ajándéka. Többek közt olyan édes, mégis szinte kalóriamentes anyagokat és antioxidáns komplexumot, bétakarotint, mikroelemeket, klorofilt és biológiailag aktív összetevőket tartalmaz, amelyek normalizálják a szénhidrát-anyagcserét. A dél-amerikai indiánok gyógyteáinak immár 1500 éve nélkülözhetetlen összetevői a növény levelei. Azok alcium-, magnézium-, kálium-, cink-, vastartalmú szerves anyagokat, E-, C-, P-vitamint, nikotinolajokat, aminosavakat és pektineket tartalmaznak. Hatóanyagai harmonizálják a szervezet működését, javítják a szövetek oxigénellátását. Normalizálja a fermentációs rendszerek működését, visszaállítja a szénhidrát-, a fehérje-, a zsíranyagcsere egyensúlyát, csökkenti a vér koleszterinszintjét. Méregtelenít, serkenti az inzulintermelést, az emésztőrendszer és a vizeletkiválasztó rendszer működését, normalizálja a vérnyomást, fokozza a májvédő és gyulladásgátló hatásokat, helyreállítja az érrendszer periférikus keringését, segíti a vashiányos állapot megszüntetését. Nincsenek ellenjavallatai, rendszeres használata mellett eddig nem merültek fel kedvezőtlen mellékhatások. Immunrendszert serkentő, meghűléses és fertőzőbetegségek megelőzésére is szolgál, korhatár nélkül mindenki számára javasolható.

A sztíviát nyáron szabadban cserépben neveljük, télen tíz fok körüli hőmérsékleten, világos helyen, szinte öntözés nélkül teleltetjük. Tavasszal gyakoribb öntözéssel földnedves állapotba hozva kihajtatjuk és ismét szabadba helyezve nevelhetjük tovább évelő növényként, vagy egynyáriként kiültetjük nyárra és télre hagyjuk elfagyni a töveket, miután a leveleket leszüreteltük. Erősen kötött, agyagos talaj kivételével minden talajon jól díszlik, ha annak tápanyag- és vízellátása megfelelő. Optimális talaj számára a középkötött morzsalékos barna homok vagy vályog. Kiszáradásra és túlöntözésre egyaránt érzékeny.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei