Aranykorát éli a magyarországi turizmus. Az iparág 2010 óta folyamatosan erősödik, évről évre egyre több külföldi választja utazási célul hazánkat, de a magyarok utazási kedve is növekvő tendenciát mutat. Ennek következménye, hogy sorra épülnek a szállodák az országban.
Az elmúlt években hatalmas fellendülés alakult ki a magyar idegenforgalomban. Tavaly négymillió turista választotta Budapestet úti célul és egyre nagyobb teret nyer a vidéki turizmus szerepe is. A fesztiválok, a rendezvények önálló utazási motivációt jelentenek a kirándulók számára, de meghatározó elem még a főváros fürdőkultúrája, valamint a történelmi belváros, a bulinegyed és a Budai Várnegyed vonzereje is. A turizmus növekedésének köszönhetően egyre több szálloda épül az országban. „A jó lokáció még mindig életre szóló garancia és biztonság, amolyan ziccer egy befektető számára” – kezdte Singer Ádám építész, a SingerDesign hotelekre szakosodott építésziroda tulajdonosa, akinek csapata jelenleg is több szállodaprojekten dolgozik. A szakember szerint egy szállodaberuházónak nem minden esetben a lokáció alapján kell döntenie. „Nincs általános recept arra, hogy hol érdemes ma szállodaprojektbe kezdeni. Én abban hiszek a szakmai tapasztalataim, sikereink és megfigyeléseim alapján, hogy bárhol lehet olyan egyedi élményszállodát csinálni, ami vonzóbb és több profitot termel, mint egy hagyományos 4–5 csillagos szálloda kiemelkedőbb lokációval. Nyilván ez olyan, mint a tőzsde: ott lehet nagyobbat nyerni, ahol nagyobb a kockázat. Szerintem sokkal izgalmasabb egy olyan újszerű, nem mindennapi hotelt létrehozni, amire büszke a tulajdonos, a tervező, a fejlesztő, az üzemeltető és a dolgozók. Ez a buzgóság szüli a szuper hoteleket és a jó szolgáltatásokat. Ez a hozzáállás pedig a vendégeket is meggyőzi.”
A bővülő kereslet miatt egyre több szálloda nyílik Budapesten. A kialakult verseny miatt néhány innovatívabb szereplő a hagyományos, korábban jól bevált módszerek helyett máshonnan közelíti meg az új projekteket.
„Mi a SingerDesignban teljesen másképp tervezünk meg egy hotelt, mint más építészirodák. Mi úgy fogjuk fel a hotelt, mint egy terméket. A hagyományos product development terméket tervez, majd eladja marketinggel, mi éppen ezt akarjuk elkerülni. Mi a terméket divatos nevén „design thinking” módszerrel alkotjuk meg. Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy visszafelé gondolkodunk: először felmérjük a helyi potenciálokat, valamint azt, hogy mi lehet a valós igény. Ebből szolgáltatásokat és élményeket fogalmazunk meg. Ez lesz az identitás, ami az eladás záloga és sikere. Ha ez megvan, a cél, hogy minden részlet és élmény ezt sugallja. Hiszem, hogy ez nagyban összefügg a profitabilitással, hiszen egy alapoktól kezdve brandelt termék lényege az érzelmi elköteleződés és nem a határhaszon-elméleti értékítélet a vevők részéről. Leegyszerűsítve ez annyit jelent: amit megkívánok, arra többet is fizetek” – részletezte az építész.
Singer Ádám szerint a szállodaipar változásait több tényező okozza, ennek egyik oka a rövid távú lakáskiadás elszaporodása Budapesten, ami igen különös folyamatot indított el az iparágban. „A szállodákra negatívan hatott a rövid távú kiadás, de elindított egy izgalmas tendenciát is egyben, ami az élményszállodák és újfajta hostelek létrejöttét is segítette. Támogatta azt a fajta turistaattitűdöt, hogy helyi embereknél akarjunk lakni, beszélni velük, náluk vacsorázni és megismerkedni a helyi életvitellel… A rövid távú kiadás ma már iparosodott, de a lakáshotelek sora nem feltétlenül adja meg a vendégeknek ezt a pluszt. A hotelek viszont nyitnak az új igényre, ezért »hibridszállodák« alakulnak ki, azaz hostelek vagy hostelalapú hotelek. Az Y és Z generációs turista pedig pontosan ezt az élményt keresi, nem pedig a decens, szürke hotelszobákat. Az egyéni karakter, a különbözőség, a lokálértékek és a tematikusság ma az igazi befutó!”
