Drónforradalom: ki, mikor, hol reptethet?

Még nincs törvényi szabályozás, de szabályok azért már vannak

A légtérben forradalmi változásokat okoztak a brutális gyorsasággal terjedő drónok, a játékszerek robbanásszerű elszaporodása pedig eddig ismeretlen helyzet elé állította a légtér kezelőjét. Például ilyen kérdések vetődtek fel: hol és kik, milyen engedéllyel vagy vizsgával reptethetnek?

A kor slágerterméke a drón, olyannyira, hogy az iparági becslések szerint az utóbbi hónapokban nagyjából harmincszor annyit adtak el belőlük, mint korábban. A drónreptetés azonban nem csak abból áll, hogy a tulajdonos feltekeri a gombot a maximumra, ám törvény hiányában a jelenlegi szabályozás meglehetősen bonyolult.

Hol? Hol? És harmadszor is: hol?

A reptetéshez eseti légtérengedély szükséges. A polgári vagy katonai repterek közelében eleve tilos, ez az úgynevezett „No Fly Zone”. De vannak ideiglenesen, vagy teljesen lezárt légterek is, ahol szintén tilos reptetni. Ezek hollétéről, a lezárás idejéről a Hungarocontroll oldalán találhat információt. Ha tehát nem eleve tiltott területekről van szó, akkor a másik feltétel, hogy nem sérthet személyiségi jogokat, azaz a GoPro kamerát is akkor használhatja, ha csak olyanokat filmez, akik erre engedélyt adtak. A légtérengedély kiadása és elbírálása az NFM Légügyi Hivatal hatásköre. Az elbírálás 30 nap, ára akár több tízezer forint is lehet, e két kitétel miatt csak kevesen választják a hivatalos utat, ergo a reptetők túlnyomó többsége bizony jogszabályt szeg. Biztosításra is szükség van, de a tapasztalat azt mutatja, egyelőre elenyésző azoknak a száma, akik a reptetés előtt biztosítást kötnek.

Egyáltalán, mi számít drónnak?

Először is tisztázzuk: mi nem az:
– a felhasználótól 50 méternél nagyobb távolságba nem tud eltávolodni, nem képes önállóan repülésre és nem rendelkeznek telemetriával (multikopterek);
– ha a távirányítótól kapott jelet elvesztik, akkor lezuhannak (modellrepülőgépek, helikopterek);
– maximum 25 dekás súlyuk miatt eleve nem jelentenek kockázati tényezőt.

Ami a felsorolt kitételeken kívül esik, az drón. Ha az eszköz akkor is fent marad a levegőben, ha látótávolságon kívül kerül, és akár kilométerekre el tud távolodni a felhasználótól, akkor az már drónnak minősül (legalábbis a törvény életbe lépéséig, az várhatóan más kategóriákat állít fel). A súly és a méret szintén döntő jelentőségű lesz, hiszen komoly sérüléseket okozhat, illetve épületeket, járműveket rongálhat meg a műszaki hiba vagy rosszul kivitelezett leszállás utáni becsapódáskor a drón.

A jelenleg érvényben lévő szabályozást meghaladta a kor, a szaktárca már lezárta az ezzel kapcsolatos társadalmi egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, a dróntörvény várhatóan nyáron emelkedik jogerőre. Ez figyelembe veszi majd a felhasználók érdekeit, egyszerűsíti az engedélyezési folyamatokat, kategóriákat állít fel, megkönnyíti, egyúttal szabályok alkotta mederbe, biztonságosabb körülmények közé tereli a jelenlegi vadnyugati helyzetet.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei