Decemberben kitör az újlakás-vásárlási láz

2020. január 1-jén 27 százalékra emelkedik az új építésű lakások értékesítését terhelő – jelenleg kedvezményes – 5 százalékos áfa. Az így december végéig tartó, új lakásokért folyó „véghajrában” meg is jelentek az akciók: a magasabb áfakörbe átcsúszó ingatlanfejlesztés esetén a beruházók egy része engedményt kínál azoknak, akik még az idén hajlandóak nagyobb vételárrészt befizetni. Az OTP Ingatlanpont néhány fontos tudnivalót szedett össze az új lakást vásárlóknak.

Négy év után szűnik meg év végén az újlakás-piacon a kedvezményes, 5 százalékos építési áfa, ami minden bizonnyal jelentős változásokat eredményez majd. A megtérülésre figyelő beruházók várhatóan szűkítik a kínálatot, melynek jelei már most látszanak, illetve lehetőségeikhez képest próbálják majd a vásárlókra hárítani a változásból fakadó többletterheket. Ilyen formán tehát a drágulás a teljes piacot érintheti. Fontos tudni, hogy azoknál a projekteknél, amelyekre 2018. november 1-ig már megkapták a jogerős építési engedélyt az építtetők, még 2023 végéig kedvezményes áfával számolhatnak, az ő vevőiket mindez a változás – a jelenlegi szabályok szerint – nem érinti.

„Annak a vásárlónak, aki még most szeretne jó áron, jó projektben új lakást vásárolni, mindenképpen azt javasoljuk, hogy ezt körültekintően, de mielőbb tegye meg. Jövőre ugyanis már a 27 százalékos áfával terhelt beruházások fogják alakítani a piaci árakat. A határidő ugyan december 31-ig érvényes, de az év végi szabadságolások és munkaszüneti napok miatt a szerződéskötést érdemes mielőbb megkötni, a vételárrész átutalását pedig a hónap közepéig ajánlott elindítani” – mondta el Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont új építésű projektekért felelős menedzsere.

Budapesten az elmúlt félévben már egyre kevesebb új lakás tartozott az 5 százalékos áfakörbe. A magasabb áfakulcs alá eső projektek fejlesztőinek nagy része azonban a „véghajrában” akciókkal próbálja elérni, hogy a vásárlók még idén kifizessék a vételár meghatározó részét – akár 95 százalékát is –, mivel ebben az előteljesítéses konstrukcióban például a vevőnek csupán 5 százalék áfát kell fizetnie, a fejlesztő pedig az így értékesített lakásokkal csökkentheti a 27 százalékos körbe átcsúszó állományát. Mindenki jól jár, hiszen a vásárló akciósan szerezhet lakást, a fejlesztőnek pedig nem kell szembesülnie a magasabb áfa árnövelő hatása miatt valószínűleg szűkülő kereslettel.

A szakértő azonban óvatosságra int. Jellemző ugyanis, hogy a vevők a kedvezményt gyorsan kiszámolják, de azzal gyakran nincsenek tisztában, hogy a vételár mekkora részére vonatkozik a januártól érvényes áfaváltozás: „Ha például a lakás vételára a mostani, 5 százalékos áfával 50 millió forint, és a vevőnek csak 50 százaléknyi, azaz 25 millió forint önerő áll a rendelkezésére, amit még idén meg is fizet az eladónak, akkor a fennmaradó 25 millió forintos összeg egészül ki az áfanövekedés hatásával, ami végeredményben csaknem 5,2 millió forinttal magasabb vételárat eredményez” – hívta fel a figyelmet Homolya Gergely.

A jelentős árkedvezményt kínáló előteljesítéses ajánlatokat azért is érdemes alaposan megvizsgálni, mert ezek a projektek jórészt még csak a tervezőasztalon léteznek, az építkezés sok esetben még el sem kezdődött. Ha a vevő nem körültekintően választ fejlesztőt, megtörténhet vele, hogy a projekt megcsúszik, elakad, vagy a legrosszabb esetben el sem indul. Sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat tehát a leendő vásárlók, ha az előteljesítéses ajánlat elfogadása előtt feltérképezik az ingatlanfejlesztő nyilvánosan fellelhető adatait, megbízhatóságát, például az elmúlt években megvalósult projektek és ezek eredményeinek ellenőrzésével. Kérdéses a vállalkozás tőkeereje, finanszírozási háttere is, hiszen kérdéses, hogy képes-e végigvinni egy új beruházást.

A banki finanszírozás azért fontos tényező, mert a vevő számára biztosítékot jelent, ha az előteljesítéses konstrukcióban befizetett pénze óvadéki számlára kerül, az ugyanis a projektcégnél marad, onnan nem mozdítható el. Ilyen esetben a hitelintézet külön számlán kezeli a vásárlók befizetéseit, másrészt ügyel arra, hogy a fejlesztők a banki forrásokat kizárólag az építkezésre fordítsák. A szerződés megkötésekor fontos, a biztonságot erősítő tényező, hogyha a dokumentumban pontos határidők, csúszás esetén pedig a kötbér megfizetésére vonatkozó szabályok is szerepelnek. Különösen ajánlott az óvatosság azokban az esetekben, amelyekben a kivitelezők nem banki hitelből, hanem a vevők által befizetett pénzből finanszírozzák a projekteket. Ha bármilyen, ma még nem látható ok miatt leáll a kivitelezés, azt a vásárlók pénze bánhatja.

„A vevőknek azt javasoljuk, hogy ne fizessék be a lakás teljes árát ezekben az előteljesítéses konstrukcióban, még akkor sem, ha ezt anyagi helyzetük megengedi. Érdemes a végére is tartalékolni néhány százaléknyi összeget, amit ha a lakásátadáskor valami gond adódik, a hibamentes kulcsrakész átadásig vissza lehet tartani. Igaz, megbízható cégeknél ez így természetes, és a fizetési ütemezésbe maguktól belekalkulálják ezt a – vevők számára fontos biztosítékot jelentő – vételárrészt” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei