Budapesten találkozik Göring és József Attila

Városi túra és közönségtalálkozó Cserépfalvi Katalinnal

Egy izgalmas városi túrán tekinthetünk be egy 1956 után emigrációra kényszerült lány családjának életébe, a harmincas-negyvenes évek Budapestjének világába. Cserépfalvi Katalin, az egykori neves könyvkiadó gyermeke édesapjáról, életéről és kutatásairól mesél május 13-án a Mimikokó illegális élete című séta keretében.

A Miénk a ház! városvédő munkacsoport szervezésében május 13-án 13 órától Mimikokó illegális élete címmel rendeznek városi sétát, majd közönségtalálkozót Galligan-Cserépfalvi Katalinnal. Az Egyesült Államokban élő irodalomtörténész a neves könyvkiadó-tulajdonos Cserépfalvi Imre lánya. A két világháború között működött Cserépfalvi Könyvkiadó révén Katalin számára gyermekkorában természetes közeg volt az írók, költök társasága. Olyan művészek vették körül, mint József Attila, Radnóti Miklós vagy Kassák Lajos. Radnóti például írt a naplójába, és még ma is megvan az a szőnyeg, amin József Attilával játszott – tudatták szerkesztőségünkkel a szervezők.

Halállista és száműzetés

Édesapja a II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban és börtönben is ült. A német hatalomátvétel után halállistára került, bujkálnia kellett, ezért az akkor tízéves kislányt – családi becenevén Mimikokót – vidékre küldték egyedül, álnéven, hogy ne érhesse őt bántódás. Erről az időszakról szól a Mimikokó illegális élete című emlékezésregénye.

Cserépfalvi Katalin 1957-ben hagyta el az országot, majd az Egyesült Államokban doktorált irodalomtörténetből és több egyetemen tanított. Ma Észak-Karolinában él amerikai férjével. Eddig évente ellátogatott Magyarországra, ám idén talán utoljára van itthon. Ápolja édesapja emlékét, aki a háború után megalapította a Corvina Kiadót, melyet 1955 és 1963 között igazgatott, majd 1989-ben részt vett a nevével fémjelzett kiadó újraindításában is.

Az embermentő Göring

Katalin húsz éve igyekszik a zsidómentő Albert Göring életét is bemutatni a nyilvánosságnak. Hermann Göring öccse a harmincas évektől 1944-ig gyakran megfordult Budapesten és számos magyar üldözött köszönheti neki az életét. Az Albert Göring embermentő tevékenységéről szóló, Göring utolsó titka című angol dokumentumfilmet – melyben Cserépfalvi Katalin is közreműködött – részben Magyarországon forgatták. Mint azt az irodalomtörténész egy interjúban elmondta, Albert gondolkodása, viselkedése, életmódja teljesen olyan volt, mint azoké az embereké, akiket ő kislányként ismert és csodált a harmincas években a pesti belvárosban. Számára Albert Göring ezt a régi letűnt kort képviseli, róla is szó lesz a Cserépfalvi-történetet bemutató sétán.

A túra az V. kerületi Eötvös térről indul. Érinti az Apáczai Csere János utca 5-öt, a Cserépfalvi-család egykori lakhelyét. A résztvevők ellátogathatnak az egykori Cserépfalvi Kiadóhoz, mely a Váci utca 10. szám alatt működött. A túra egyik állomása az a Szervita tér 4. lesz, ahol az 1944-es német megszállás idején új személyi igazolványokat és menleveleket adtak ki az üldözötteknek és bujtatták őket, többek között Cserépfalvi Katalin apját is.

A sétán a magyarul nem értőket angol nyelvű tolmács fogja segíteni. A túrát 14.30-tól egy közönségtalálkozó követi a Rózsavölgyi Szalonban, ahol dr. Farkas Éva újságíró beszélget Cserépfalvi Katalinnal. A Cserépfalvi-családra való emlékezés folytatásaként május 17-én 16 órakor emléktáblát avatnak a Budakeszi út 47/C-nél, a család egykori villájánál.

Gyülekezés: V. kerület Eötvös tér, az Eötvös-szobornál, az Intercontinental Hotel előtt.

Kultúrával kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: kultúrkaland

Akár ez is tetszhet A szerző további művei