Mit kezdjünk a hűtlenséggel?
A bosszú és a hosszú vezeklési időszak nem biztos, hogy célravezető
Mindig ott dől el egy kapcsolat sorsa, ha az a legnagyobb próbát is képes kiállni. Mint például azt, miként reagálja le valaki, hogy megcsalja őt a partnere. Képes-e a megbocsátásra, vagy egy harmadik feltűnése azonnal a véget is jelenti. Egyáltalán, mi számít ma megcsalásnak?
Noha folyamatosan modernizálódik a világ, a szerelem és a párkapcsolatok terén sokaknak a kapcsolat végét jelenti, ha megcsalja őket a partnerük. Ilyenkor felmerül a hogyan tovább kérdése, még abban az esetben is, ha a harmadik jelenlétéről a megcsalt félnek még nincs is tudomása. Egyszeri kalandról van szó, vagy annál többről? Összefűzik-e a párt olyan pozitív érzelmek, amiért még érdemes megpróbálni begyógyítani a sebeket? Nos, ezekre a feltevésekre keressük a választ, válaszokat.
Átvészelni vagy átváltozni?
Számtalan kutatás kimutatta már, hogy a kapcsolatok túlnyomó részében előfordul, hogy az egyik vagy mindkét fél viszonyba bonyolódik. Az esetek nagy részében mind a megcsalt feleség vagy férj képes arra, hogy az addig megbocsáthatatlannak gondolt bűnt a házasságuk, kapcsolatuk megmentése érdekében elfogadják, és megpróbálnak túllépni rajta. Persze, nem mindegy, hogy a felek milyen módon lépnek túl ezen az érzelmi válságon. Ugyanis csak akkor van értelme a megbocsátásnak és a folytatásnak, ha a házasság vagy a kapcsolat ettől nem válik börtönné, nem fenyeget annak a veszélye, hogy a legkisebb súrlódásnál a sebek felszakadhatnak. Sőt, az sem jó, ha a megszokás, anyagi biztonság miatt vállaljuk az egyébként már teljesen kiürült kapcsolat folytatását. Ha az előbbiek állnak fenn, bizony az a jó mindkét félnek, ha inkább az ismeretlen, de boldogabb életet választják külön-külön, minthogy a fogukat összeszorítva elvegetáljanak egymás mellett a következő megcsalásig.
Viszont ha egy pár eljut annak a felismeréséig, hogy képes akár egyedül vagy professzionális segítséggel legalább feltárni és megoldásokat keresni a problémára, akkor van esély arra, hogy kiaknázódnak a felekben szunnyadó erőforrások, melyekre építve megfogalmazódnak a közös célok is, akárcsak a változtatás iránti elköteleződés.
A hűtlenség okai
Amikor egy párkapcsolatban kiderül, hogy volt vagy van egy harmadik fél is, el kell döntenie a hűtlen félnek, vajon kivel szeretné a jövőjét folytatni. Nem érdemes azzal áltatnia magát senkinek, hogy érzelmileg semmit nem jelent egy harmadik fél feltűnése, ugyanis még az egyéjszakás kaland is a párkapcsolat működésének félrecsúszásáról szól. Például belesüppedve érzi magát valaki a hétköznapok rutinjába, a kapcsolat már csak robotpilótamódban üzemel, és ezeknek ellentételezését várjuk a titkos kapcsolattól, szeretné valaki a régi énjét visszakapni legalább néhány órára, napra, hétre. Sokan azért lépnek félre, hogy bebizonyítsák, elsősorban önmaguknak, igenis képes-e meghódítani még valakit, vagy éppenséggel elég vonzó-e ahhoz, hogy felfigyeljenek rá.
Bosszúhadjárat
Nem ritka sajnos, hogy a megcsalt partner visszavágásként, mintegy bosszúból szintén kapcsolatot létesít, nem egyszer egyalkalmast valakivel. Ebben az esetben egyrészt senki sem vethet a másik szemére semmit, ugyanakkor ez az úgynevezett „édes bosszú” meglehetősen kétélű fegyver, ugyanis azt a veszélyt is magában hordozza, sosem lesz vége a megcsalásoknak. Utóbbi esetben pedig még a lehetősége is szertefoszlik a kapcsolat helyrehozatalának, véglegesen összetörik a bizalom.
Vágy és vezeklés
Amennyiben a meglévő kapcsolat fenntartása mellett dönt a pár mindkét tagja, nagyon figyelni kell arra, hogy a megcsalt fél ne akarja örökké emiatt sakkban tartani a hűtlen felet. Utóbbinak viszont tudnia kell azt, csak akkor remélhet megbocsátást, kettejük közötti viszony pozitív irányba változását, ha képes megérteni és kezelni a másik fájdalmát és megbántottságát. A türelem az egyik legfontosabb tulajdonsággá kell, hogy váljon. Ugyanakkor az a legjobb, ha a harmadik fél személye egy bizonyos fokig titokban marad, hiszen ezzel sem tépik fel a felek állandóan a lelki sebeket. Ahogy a szakemberek is javasolják, maradjon el a teljes lelki sztriptíz.
Amint már írtuk, a vezeklés nem tarthat örökké, de azt is tudomásul kell vennie a hűtlen félnek, hogy mindenkinél más az időigény, amely alatt képes újra hinni a másikban, a kapcsolatban, a közös jövőben. Fontos, hogy bűnbakkeresés és a múltban vájkálás helyett a megoldások keresésére fókuszáljon a pár: beszéljék meg, hogy merre tartanak, mivé akarnak válni együtt, s ehhez milyen lépések vezetnek el. Azt viszont senki se várja, hogy a párkapcsolat ugyanolyan lesz, mint a viszony előtt. Ezt felejtsük el! Semmi nem lesz már olyan, mint régen. Mert ha olyan lenne, akkor újra megjelenne egy harmadik fél.
Csók nélküli félrelépés
