Biztos jövő vár a fejlesztések után újjászülető Békéscsabára

Hazánk 16. legnépesebb városának, mely már az Árpád-korban is lakott település volt, első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, ezért a 18. század elején újra kellett telepíteni. Békéscsaba méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, többek között a kolbászfesztiválról. Szarvas Péter polgármestertől kértünk interjút.

− Hogyan jellemezhető Békéscsaba gazdasága? Növekszik-e az itt működő vállalkozások beruházási kedve?

− Békéscsabát egyre több nagyvállalat látja vonzónak, jelenthetjük ki az elkezdett és a tervezett beruházásaik ismeretében. A korábbi években is számos befektetés valósult meg városunkban, ami elsősorban a már régóta jelen lévő vállalkozások további erősödésének tudható be. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is jelentősen lecsökkent. A városvezetés abban bízik, hogy az országban tapasztalható gazdasági élénkülés Békéscsabán is új befektetők megjelenését eredményezheti, akik további munkahelyeket és biztos megélhetést teremtenek majd az itt élőknek.

− A város Békés megye központja. Mennyiben határozza meg Békéscsaba a hozzákapcsolódó kistérség gazdasági, társadalmi és kulturális életét?

− Békéscsaba a térség gazdasági, szellemi és a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. Mára a régió egyik legfejlettebb városává vált, mely folyamatosan épül és fejlődik. Itt található a Tiszántúl egyik legnagyobb vasúti csomópontja. A Modern városok program keretében számos közlekedési és logisztikai fejlesztés valósul meg városunkban, amelyek tovább erősítik majd Békéscsaba gazdasági és társadalmi szerepét.

− Ha már említette, a Modern városok programon belül melyek a leginkább figyelemre méltó beruházások?

− A legjelentősebb az M44-es út újabb szakaszának megépítése, melynek következtében Békéscsaba is bekapcsolódik az európai és magyar gyorsforgalmi úthálózatba. Ami pedig a városunkat illeti, kormányzati támogatás segítségével ipari park épül, létrejön a nyomdaipari képző- és tudásközpont, újjászületik a piacterünk, új sportcsarnok és röplabda-akadémia épül, befejeződik a Wenckheim-kerékpárút kialakítása, végleges formát kap a SMART közvilágítási rendszer, hogy csak a leglényegesebb fejlesztéseket említsem.

− Hol tart a Munkácsy városnegyed fejlesztése? Mennyiben lesz meghatározó az itt élők mindennapjaiban, illetve turisztikai látványosságként mit jelent majd az idegenforgalomban?

− A város legjelesebb lakója Munkácsy Mihály volt. Itt található a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye. A festőgéniusz örökségét ápoló városfejlesztési beruházások célja egy karakteres, a város mindennapjait gazdagító kulturális negyed létrehozása, amely erősíti a csabai identitást és turistákat vonz városunkba. A projekt keretében Munkácsy életművéhez kapcsolódó szobrok kerülnek a festő életében szerepet játszó épületek és parkok közelébe, valamint több kulturális intézmény is megújul, illetve kibővül, és egy új bábszínház építése is szerepel a terveink között.

 

− Békéscsaba az idei évben ünnepli újratelepítésének 300 éves évfordulóját. Miért fontos az alapítókra emlékezés, a hagyományok méltó tisztelete?

− Lényegesnek tartom városunk történelmének minél szélesebb körű népszerűsítését. Büszke vagyok Békéscsaba újratelepítésének tricentenáriumára, erre a gazdag és sokszínű három évszázadra. A háromszáz év során megőrzendő értékek teremtődtek, néphagyományok, népszokások, színes kulturális élet, jellegzetes helyi ételek, amelyekre büszkék lehetnek a városunkban élő polgárok. Békéscsabán folyamatosan zajlanak a fejlesztések, melyek stabil jövőt ígérnek nemcsak a jelenlegi lakosoknak, de a jövő nemzedékeinek is.

− A várost gazdag és színes kulturális élet jellemzi. Az itt élők melyekre büszkék a leginkább?

− Városunk számos kulturális, építészeti és gasztronómiai szempontból is meghatározó kincset rejt. Évről évre megrendezzük a Csabai nyár című rendezvénysorozatot, amely nyaranta színes kulturális programokat kínál a Városházi esték színházi előadásaitól kezdve a képzőművészeti kiállításokon át a komoly- és könnyűzenei koncertekig. Talán nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna már a Csabai Kolbászfesztivál páratlan atmoszférájáról. A hazai érdeklődés mellett jelentős a külföldről érkező turisták száma, akik a csabai kolbászért és az egyedülálló gasztronómiai különlegességeket felsorakoztató rendezvényért látogatnak Békéscsabára, a kolbász fővárosába.

Békéscsaba idén ünnepli újratelepítésének tricentenáriumát

1718-ban báró Harruckern János György kezdeményezésére tíz felvidéki vármegyéből közel 700, döntően evangélikus szlovák telepes érkezett Csabára a jobb megélhetés reménységében. A Haán Lajos által feljegyzett legenda szerint a település közepén ált egy gémeskút, ahol az érkező telepesek megálltak szomjukat oltani. A kutat körbeállták, levették széles karimájú kalapjukat, és a Tranoszciusz nevű énekgyűjteményt kezükben tartva rázendítettek a „Pán Buh je má sila i dufáni” kezdetű zsoltárra. Ezután letérdelve jelezték: megérkeztek új otthonukba. Az azóta eltelt 300 év alatt felnőtt számtalan nemzedék. Változtak, formálódtak a szokások, kialakultak a tradíciók, megszilárdult a közös értékrend.

A város újratelepítésének tricentenáriuma alkalmából egész éven átívelő ünnepi programsorozatot szerveztek, amelyeken együtt ünnepelhetett a város apraja és nagyja. A jubileumi emlékév hivatalos megnyitását egy szimbolikus mű, az „Ajtók kitárulnak” című előadás jelenítette meg. Júliusban nagyszabású, kétnapos ünnepségen utazhattunk vissza az időben, hogy megismerjük a régi Csaba hangulatát. Az augusztus 20-i program kiemelkedő eseménye volt a Szent István-szobor avatása, amikor a város főtere nem csupán építészetileg, hanem történelmi lelkületében is teljessé vált.

Békéscsaba újratelepítésének 300., várossá válásának 100. évfordulója alkalmából megemlékeztek Harruckern báróról, akinek kiemelkedő szerepe volt Békéscsaba újratelepítésében. Az emlékévet egyedülálló koncert zárta a felújított evangélikus nagytemplomban. A város valamennyi kórusa együtt énekelt szimfonikus zenekari kísérettel.

Egy város életében rendkívül fontosak a kerek évfordulók, az ilyen alkalmakon lehet igazán átélni az összetartozás érzését. Az egész éven át tartó rendezvénysorozat arról is tanúbizonyságul szolgált, hogy Békéscsaba kulturális élete mily sokszínű és értékes.