Biztonságban az online térben

Az ötven év feletti korosztály tagjai meglepő módon gyorsan alkalmazkodnak a digitális kihívásokhoz, és sokan közülük azért válnak az online világ részeseivé, mert szeretnék elérni a családtagjaikat, unokáikat. 

A digitális eszközök mindennapi életünk tartozékaivá váltak és nem hagyhatók ki a magánéleti kommunikációból sem. Akár tetszik, akár nem, el kell fogadni, hogy a mai tinédzserkorú fiatalok és a huszonéves generáció tagjai gyakorlatilag online élik az életüket. Ehhez alkalmazkodott kitűnően az idősebb generáció, amelynek tagjai közül egyre többen használják aktívan az okostelefonokat és a közösségi médiafelületeket.

„Ma már szinte elképzelhetetlen egy olyan családi étkezés vagy kirándulás, ahol nincs velünk az okostelefonunk. Folyamatosan az online térben élünk, gondoljunk csak a telefonon az ébresztőóra-funkcióra vagy az összehajtogatott térképet helyettesítő GoogleMapsre. Beszélgetéseinket chaten, ingyenes instant messengereken folytatjuk, melyeken egymásnak képeket küldözgetünk” – emeli ki Klausz Melinda közösségi médiaspecialista. Úgy véli: arról már mindenki hallott, hogy az online jelenlét milyen veszélyeket rejt magában, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy minden generációban jelen volt a zaklatás, csak amíg 20–30 évvel ezelőtt ez nagyjából kimerült abban, hogy „meghúztuk egymás haját”, az online térben minden személytelenül történik. „A támadó nem látja a másik fél arcát, így sokszor nem is tudja, hogy áldozata mit él át. Emiatt ma már minden ötödik gyermek zaklatás áldozatává válik.”

Klausz Melinda közösségi médiaspecialista

Nem csak a fiatalokat érinti ugyanakkor a közösségi média viszonylag új válfaja, a fomo (fear of missing out – félelem a lemaradástól). Az idősebb generáció tagjai közül is sokan tartanak attól, hogy kimaradnak valamiből, ha nem követik nyomon az online felületeket. Ők mindent a digitális felületekről akarnak megtudni. A függőség ellensúlyozásaként annyit tehetünk, hogy bizonyos időszakokban csökkentjük a nyomást és mellőzzük ezeknek az eszközöknek a használatát, például a háló- vagy a fürdőszobába nem visszük magunkkal a telefonunkat.

És mit tehet az a nagyszülő, aki aggódik az unokái biztonságáért? Kedvesen, de határozottan hívja fel a fiatalok figyelmét arra, hogy a közösségi médiatérben a legjobb, ha minden egyes megosztás előtt végiggondolják, vajon pár év múlva is felvállalható-e a tartalom, amit közzétesznek… Ha igen, akkor nem lesz belőle nagy gond. A közösségi médiaspecialista szerint csak rajtunk múlik, hogy mennyire leszünk biztonságban: senki nem kényszerít rá, hogy megnyomjunk egy felugró tartalmat vagy feltöltsünk saját magunkról visszaélésre alkalmat adó fotókat és egyéb információkat. Egészen egyszerűen gondolkodjunk józanul, ez jelenti a legnagyobb biztonságot.