Beszélő tojást készített 2019 húsvétjára Zsigóné Kati

348 őseink által használt jelet és több mint 13 000 darab pontot tett fel viasztechnikával mintaelválasztóként egy óriási strucctojásra Zsigóné Kati népi iparművész, „a tojásdíszítés királynője”. A különleges alkotás a „beszélő tojás” nevet kapta, mivel a jelek őseink gondolatait mondják el nekünk. A felbecsülhetetlen értékű hímes tojás Kecskeméten Zsigóné Kati kiállításán tekinthető meg.

Zsigóné Kati a „A mi húsvéti nyuszink” 2019 húsvétjára is meglepett bennünket egy páratlan hímes tojással, a „beszélő tojással”. A népi iparművész a nagyméretű strucctojáson őseink által használt és a népművészetünkben alkalmazott jeleket örökített meg. A jelek beszélnek, elmondják őseink gondolatait, ezért adta alkotásának a „beszélő tojás” nevet.

„Ez az alkotás nagy jelentőségű, mert előrelépést hozott a magyar népművészetben és értékmegőrzéssel bír a magyarság számára. Előttem még soha senki nem tett fel egy tojásra 348 őseink által használt jelet! Láthatjuk rajta többek közt a kecskekörmöst, a kakastaréjost, a rúzsást, a csillagost, a hóvirágost, a táltoslétrát, a tulipánt, a gereblyést, a háromszögűt, a nyuszifülest, Mária tenyerét, a fenyőágast, a cserelapit, a keresztest és még sok más különlegességet. A jelek között emellett elválasztóként több mint 13 000 darab kis pontocskát alkalmaztam magok jelképeként” – mondta Zsigóné Kati népi iparművész, „a tojásdíszítés királynője”, „az ország nyuszija”, akit Dubaiban a világ 5 legjobb tojásdíszítője közé választottak, Európában pedig a legjobbnak.

Hazánk hímes tojásain elhelyezett jelek elsősorban gyógyító, bajelhárító, termékenység-elősegítő szerepet töltenek be. A művésznő a „beszélő tojás” elkészítéséhez elődeinkhez hűen az aprólékos mintákhoz, az igényes viaszolt technikát alkalmazta. 348 jelet összefoglaló 30 oldalas ismertetőt is készített a míves alkotás mellé. A 49×44 cm méretű óriási strucctojást Zsigóné Kati a Veszelovszki-farmról kapta ajándékba, és szívesen veszi a hasonló felajánlásokat másoktól is.

„Mikor elkezdem díszíteni a tojásokat, egyre inkább pozitív energiák áramlanak felém és feltöltődök. Ezért is szeretném, ha a beszélő tojás látványa hímestojás-készítésre sarkallna kicsiket és nagyokat! Hiszem azt, hogy a hímestojás-díszítés boldogságot ad minden ember életében, de duplán adja ezt a csodát, ha még tudjuk is, hogy milyen jó kívánságjelet teszünk fel a tojásra. Próbálják ki!” – kérte a „a tojásdíszítés királynője”.

Az ország nyuszija – szófordulattal élve – „hagyományt tör”, mivel 100 évvel ezelőtt az Alföldön volt a legkevesebb tojásíró. Kecskemét hírnevét erősíti azzal, hogy saját alkotásaiból hímestojás-kiállítást hozott létre és elkészítette a magyar nemzet tojását, melyet a világ minden tájáról jönnek megcsodálni! Megkérdeztük a művésznőtől: Mi lett a magyar nemzet tojásának sorsa?

„Nagy örömömre elhelyezésére megfelelő ajánlatot kaptam. Viszont anyagi juttatás még nem jött a magyar kormány részéről! Így az alkotás saját kiállításomat gyarapítja a beszélő tojással és a többi egyedi munkáimmal együtt” – árulta el Zsigóné Kati, aki nagyon büszke arra, hogy tavaly 3 hónap alatt 4 kitüntetést kapott: először Kecskemét város mestere díjjal jutalmazták, majd kategóriagyőztes lett a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában, azután megyei Príma-díjat kapott mint közönségdíjas, valamint munkásságát nemzeti értéknek nyilvánították!

Zsigóné hozzátette: mint minden évben, idén is nagy szeretettel várja az ország minden férfiját locsolkodni kecskeméti otthonába, a Meggy utcába. Mint mondja, minden locsolónak hímes tojással kedveskedik!