348 őseink által használt jelet és több mint 13 000 darab pontot tett fel viasztechnikával mintaelválasztóként egy óriási strucctojásra Zsigóné Kati népi iparművész, „a tojásdíszítés királynője”. A különleges alkotás a „beszélő tojás” nevet kapta, mivel a jelek őseink gondolatait mondják el nekünk. A felbecsülhetetlen értékű hímes tojás Kecskeméten Zsigóné Kati kiállításán tekinthető meg.
Zsigóné Kati a „A mi húsvéti nyuszink” 2019 húsvétjára is meglepett bennünket egy páratlan hímes tojással, a „beszélő tojással”. A népi iparművész a nagyméretű strucctojáson őseink által használt és a népművészetünkben alkalmazott jeleket örökített meg. A jelek beszélnek, elmondják őseink gondolatait, ezért adta alkotásának a „beszélő tojás” nevet.
„Ez az alkotás nagy jelentőségű, mert előrelépést hozott a magyar népművészetben és értékmegőrzéssel bír a magyarság számára. Előttem még soha senki nem tett fel egy tojásra 348 őseink által használt jelet! Láthatjuk rajta többek közt a kecskekörmöst, a kakastaréjost, a rúzsást, a csillagost, a hóvirágost, a táltoslétrát, a tulipánt, a gereblyést, a háromszögűt, a nyuszifülest, Mária tenyerét, a fenyőágast, a cserelapit, a keresztest és még sok más különlegességet. A jelek között emellett elválasztóként több mint 13 000 darab kis pontocskát alkalmaztam magok jelképeként” – mondta Zsigóné Kati népi iparművész, „a tojásdíszítés királynője”, „az ország nyuszija”, akit Dubaiban a világ 5 legjobb tojásdíszítője közé választottak, Európában pedig a legjobbnak.
Hazánk hímes tojásain elhelyezett jelek elsősorban gyógyító, bajelhárító, termékenység-elősegítő szerepet töltenek be. A művésznő a „beszélő tojás” elkészítéséhez elődeinkhez hűen az aprólékos mintákhoz, az igényes viaszolt technikát alkalmazta. 348 jelet összefoglaló 30 oldalas ismertetőt is készített a míves alkotás mellé. A 49×44 cm méretű óriási strucctojást Zsigóné Kati a Veszelovszki-farmról kapta ajándékba, és szívesen veszi a hasonló felajánlásokat másoktól is.
„Mikor elkezdem díszíteni a tojásokat, egyre inkább pozitív energiák áramlanak felém és feltöltődök. Ezért is szeretném, ha a beszélő tojás látványa hímestojás-készítésre sarkallna kicsiket és nagyokat! Hiszem azt, hogy a hímestojás-díszítés boldogságot ad minden ember életében, de duplán adja ezt a csodát, ha még tudjuk is, hogy milyen jó kívánságjelet teszünk fel a tojásra. Próbálják ki!” – kérte a „a tojásdíszítés királynője”.
Az ország nyuszija – szófordulattal élve – „hagyományt tör”, mivel 100 évvel ezelőtt az Alföldön volt a legkevesebb tojásíró. Kecskemét hírnevét erősíti azzal, hogy saját alkotásaiból hímestojás-kiállítást hozott létre és elkészítette a magyar nemzet tojását, melyet a világ minden tájáról jönnek megcsodálni! Megkérdeztük a művésznőtől: Mi lett a magyar nemzet tojásának sorsa?
„Nagy örömömre elhelyezésére megfelelő ajánlatot kaptam. Viszont anyagi juttatás még nem jött a magyar kormány részéről! Így az alkotás saját kiállításomat gyarapítja a beszélő tojással és a többi egyedi munkáimmal együtt” – árulta el Zsigóné Kati, aki nagyon büszke arra, hogy tavaly 3 hónap alatt 4 kitüntetést kapott: először Kecskemét város mestere díjjal jutalmazták, majd kategóriagyőztes lett a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában, azután megyei Príma-díjat kapott mint közönségdíjas, valamint munkásságát nemzeti értéknek nyilvánították!
Zsigóné hozzátette: mint minden évben, idén is nagy szeretettel várja az ország minden férfiját locsolkodni kecskeméti otthonába, a Meggy utcába. Mint mondja, minden locsolónak hímes tojással kedveskedik!