Az erkélyen is magányra vágyik a magyar

Kertkapcsolat, erkély vagy tetőterasz: mindnek egy a célja, a hasznosítható lakótér növelése, a szabad levegő biztosítása, amely kifejezetten vonzó a nyári hónapokban. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy lakáshirdetésben mi szerepel, az egyik jócskán növeli a keresletet és az árat, a másik viszont inkább csökkentheti. Nézzük meg, hogy árazás szempontjából mit érdemes tudni a kertkapcsolatról és a tetőkertekről, illetve mire érdemes figyelni vásárláskor!

Úgy tűnik, hogy 2019 az új építésű lakások éve, idén a piaci várakozások szerint csaknem 14 ezer társasházi lakást fognak a kivitelezők befejezni csak Budapesten. A nagyobb tömbökben nemcsak a lakások mérete, a szobák száma és a kilátás határozza meg az árat, hanem az is, hogy az ingatlan hányadik emeleten helyezkedik el. A tapasztalatok szerint a beruházók gyakran nem tudják az árban érvényesíteni a földszinti lakásokhoz tartozó néhány tíz négyzetméteres kertrészt, sőt az első emeleti lakások rendszerint néhány százalékkal drágábbak. „A belvárosi területeken vagy a nagyobb, akár több száz lakásos tömbökben a földszinti lakásokra általában jóval szűkebb a kereslet, mint az emeletiekre” – mondja Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere. – „A beruházók és az értékesítők sok esetben utolsóként a földszinti ingatlanokra találnak vevőt, gyakran nyomott áron. Éppen ezért nem ritka ma már, hogy nagyobb beruházásoknál az épületet kissé megemelve, nagyjából félemelet magasságban kezdődnek a lakások vagy forgalmasabb területeken a földszint kizárólag üzlethelyiségekből és kiszolgálóterekből, illetve garázsból áll” – tette hozzá.

Sok vásárló meglátja az ingatlanhirdetésben a „földszinti” szót, és azonnal továbblép. Ennek az alapvető ellenszenvnek több oka is lehet. Talán sokakban élnek még a sűrűn beépített belvárosi, gangos házak sötét alsóbb szintjeinek kellemetlen képei vagy emlékei az örökké félhomályos, felkövezett udvarokkal. Az új építésű társasházaknál viszont kiemelt figyelmet fordítanak a tervezők arra, hogy mégis vonzóbbá tegyék a legalsóbb szintet.

A kertkapcsolattal rendelkező társasházi lakásokban egy csepp családi házas élményt kaphatnak a tulajdonosok, hiszen jól elkülöníthető, akár füves, bokros terület is kizárólagos használatba kerülhet. Igaz, hogy az összes többi emeletről ráláthatnak a kertre, de ez egy első emeleti erkélynél is így van. Bár az árazásra nincsenek kőbe vésett szabályok, általánosságban elmondható, hogy egy erkély négyzetmétere nagyjából 20 m2-es méretig a lakásénak 50 százalékát éri, nagyobb terasznál a beszámított arány viszont csökken. Egy átlagos társasházi „kertnégyzetméter” viszont inkább csak 10 százalékot jelenthet az árak kalkulálásakor.

„Semmiképp sem érdemes azonban elzárkózni a kertkapcsolatos lakásoktól” – javasolja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – „Nagyon jó vételeket lehet találni, mert alapból sokakat elriaszt a földszint. Pedig amennyiben kellően világos és intimen szeparált, a saját kertrész nagyon nagy élményt jelenthet a gyerekeknek vagy a kutyának. Az ilyen jó adottságokkal rendelkező ingatlanok esetében természetesen az árelőny is eltűnhet. Arra mindenképp érdemes odafigyelni választásnál, hogy a kertrész saját tulajdonúként szerepeljen a társasházi alapító okiratban, világos legyen, lehetőleg a mélygarázs lejáratától távolabb ” – teszi hozzá a szakértő.

Egyre nagyobb divat a beruházók körében a terasz és kert ötvözése, a tetőkert kialakítása. Az épületet építőkocka-szerűen, különböző magasságú részekből vagy lépcsőzetesen megtervezve több zöldtetőnek vagy tetőkertnek maradhat hely. Az ilyen extrém esetben akár 100 négyzetméteres zöldterületekkel rendelkező magas emeleti lakások egy-egy beruházáson belül minden bizonnyal a legdrágább ingatlanok lesznek. Aki viszont megengedheti magának, az egyszerre élvezheti a szép kilátást és a jelentős méretű kertet.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei