Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek apropóján dr. Forrai Gábor, a Duna Medical Center radiológiájának vezetője, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke összegyűjtötte a mellrákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
1. Az önvizsgálat elengedő?
Az önvizsgálat életet menthet, de fontos észben tartani, hogy mire kitapinthatóvá válik a csomó, már egy nagyobb bonbon méretére duzzad. Ehhez képest a mammográfiai vizsgálat egy tic-tac méretű, vagy akár annál kisebb elváltozást is képes azonosítani. Ugyanakkor létezik – nem is ritkán – akár 10 centiméter átmérőjű daganat is, ami egyáltalán nem tapintható.
2. Szoptatás vagy terhesség alatt nem végezhető mammográfiai vizsgálat?
Terhesség és szoptatás alatt nem ajánlott mammográfiai vizsgálatot végezni, inkább ultrahang a javasolt képalkotó eljárás. Az első trimeszterben ez kiemelt fontosságú, mert a sugárzás károsíthatja a magzatot. A vizsgálat a szoptatás alatt sem ajánlott, mert ilyenkor a mellszövet duzzadtabb, így a vizsgálat sikeressége kétséges. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor mindezt felülírhatja a radiológus döntése, és mégis el kell készíteni a mammográfiát.
3. A mellimplantátum kizárja a mammográfiai vizsgálat lehetőségét?
Az implantátum ugyan megnehezíti a vizsgálatot, de egyáltalán nem zárja ki. Sőt, a mammográfia a standard szűrőmódszer implantált melleknél is. Mindenképpen olyan egészségügyi intézményt kell keresnünk, ahol ismerik a speciális felvételek (ún. Eklund) készítésének módját, mert ilyenkor a megszokottól eltérő módon kell beállítani a melleket.
4. A dezodorok, a szűk melltartók és a mikrohullámú sütők felelőssé tehetőek a mellrák kialakulásáért?
Az olyan nők körében, akiknek a családjában előfordult emlőrák, számos esetben nem a génmutáció (BRCA1 és BRCA2), hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja alakítja ki a betegséget. A hibás gének az esetek 5–10 százalékárért tehetőek felelőssé, emellett közrejátszanak környezeti tényezők, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a gyógyszerek és az étkezés is. Ellenben nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a dezodorok, a szűk melltartók vagy a mikrohullámú sütők befolyásolnák a mellek egészségét.
5. A kis mellű nők esetében ritkábban alakul ki a mellrák?
A betegség kialakulását nem befolyásolja a mell mérete. Ellenben az elhízás növeli a betegség kialakulásának kockázatát, a túlsúlyos hölgyek pedig többnyire nagyobb keblekkel rendelkeznek, így elképzelhető, hogy ennek nyomán terjedt el ez a feltételezés.
6. A mellrák egy nagyobb ütés hatására is kialakulhat?
Még ma is sokan úgy vélik, hogy egy nagyobb mellre mért ütés, esetleg a mell zúzódása hozzájárulhat a mellrák kialakulásához. Ez a tévhit részben azért alakult ki, mert a mellet ért trauma miatt orvoshoz forduló hölgyeknél több esetben felfedezték a mindaddig észrevétlenül növekvő daganatot. Azonban a daganatok kialakulása és sérülések, ütések között semmi összefüggés nincs.
7. A férfiaknak nem lehet mellrákjuk?
A betegség felismerését tovább nehezíti, hogy a férfiak közül többen egyáltalán nem is gondolnak rá, hogy a mellrák náluk is kialakulhat. Körükben is nagyobb eséllyel jelenhet meg mellrák azoknál, akiknek édesanyja vagy édesapja is ebben szenvedett, azaz a genetikai okok férfiaknál is szóba jönnek. További kockázati tényezőt jelent a magas ösztrogénszint, amit a legtöbb esetben az elhízás vált ki, emellett fontos tényezők az alkoholizmus, a májbetegség, korábbi mellkasi sugárkezelés és egyes kromoszóma-rendellenességek, valamint egyes hormonok szedése. Továbbá kimutatható az is, hogy az átlagosnál magasabb hőmérsékletű munkahelyeken (pl. kemence mellett, kohóban, hengerműben vagy gépkocsikat előállító üzemben) dolgozó férfiak kétszer akkora eséllyel betegszenek meg emlőrákban, mint a szobahőmérsékleten vagy akár a szabad ég alatt dolgozók.
8. A mellrákra való hajlam csak anyai oldalról örökölhető?
A mellrákra való hajlam mindkét szülőtől örökölhető! Ha egy nő édesapjának mellrákja volt, ugyanúgy magasabb lesz a betegség kialakulásának esélye, mintha az édesanyja lett volna a beteg.
9. A mellrák egyet jelent a mell teljes eltávolításával?
Csupán a megbetegedések 10–15 százalékában szükséges a mell teljes eltávolítása. Az esetek többségében a mell kisebb részének sebészi eltávolítása elégséges. A határeseti (B3) emlődaganatok esetében megoldást jelenthet a már Budapesten is elérhető vákuumasszisztált excízió. A hagyományos műtétekkel szemben az eljárás során nincs szükség altatásra, nem kell befeküdni a kórházba és nem marad hegvonal sem.
