Az alma

Egy év alatt egy magyar polgár átlagosan 15–18 kg almát fogyaszt. Ennek mértékét szeretné az október 19-én induló közös, országos kampányával megemelni a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Nemzeti Agrárkamara (NAK).

Az alma fogyaszthatósága nem idényszerű

Elérhetősége nem korlátozódik néhány hetes időszakra, kiváló hűtőházi eltarthatóságának köszönhetően az év minden szakában könnyen hozzáférhető. Viszonylag olcsón megvásárolható, akárcsak a narancsfélék vagy a banán. Fogyasztásának nagyságrendje is a déligyümölcsökéhez hasonlítható, mivel a többi gyümölcsfajhoz képest mintegy tízszeres a frissfogyasztási időtartama, és ez az arány a megtermelt és az elfogyasztott mennyiségben is hasonló.

„Mindennap egy alma, az orvost távol tartja!”

Az alma kúraszerűen alkalmazható

Az almafogyasztás nagymértékben javíthatja általános egészségügyi állapotunkat. Nem véletlen a világszerte elterjedt mondás: „Mindennap egy alma, az orvost távol tartja!” Rendszeres, egész éves fogyasztása lehetővé teszi, hogy az egészségre kifejtett jótékony hatása folyamatosan érvényesüljön. Nem véletlen, hogy akárcsak régen, úgy némely jelenkori gyógynövényes könyvben is helyet kapott, mint gyógyhatású növény.

A csecsemők első gyümölcse

A még kissé ingatag emésztésű csecsemők első gyümölcse az alma, bizonyítottan hatásos mind székrekedés, mind hasmenés ellen. E jótékony tulajdonságát magas pektintartalmának köszönheti, amely felnőttkorban is képes jó kondícióban tartani az emésztőrendszert. Szintén magas pektintartalma miatt hatásos koleszterin elleni szer, nagymértékben lecsökkenti a leggyakoribb halálozási okok között jegyzett szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Vitaminok

A legtöbb gyümölcs esetében a vitamintartalom a legnagyobb érték. Az alma C-vitamin-tartalma csupán közepes. Napi szükségletünknek mintegy 1/3-át fedezi egy alma, azonban ez a C-vitamin teszi lehetővé, hogy az almában nagy mennyiségben jelen lévő egyéb egészségmegóvó, gyógyhatású anyagok aktívabban fejthessék ki hatásukat.

Tápérték 100 g almában

Fehérje 0,3 g; zsír 0,4 g; szénhidrát 5 g

Vitaminok: E; B1; B2; B6; C

Ásványi anyagok: K; Fe; Mg; Ca

Energia (joule/kalória): 232/55

Ásványi anyagok: az alma az ásványi anyagok egész garmadáját sorakoztatja föl, igen kiegyensúlyozott módon. Ezek közül a leginkább a káliumot, a bórt, a cinket, a mangánt, a fluort, a jódot és a szelént érdemes kiemelni. A kálium hatásos magas vérnyomás ellen és fontos az izmok, így a szív egészségéhez is. A bór a menopauza után lévő nőknek jelent segítséget az ösztrogén megtartásában. A kalcium a csontok egészségét segíti és a csontritkulás ellen hat. A cink immunstimuláló hatású, kedvező a látás szempontjából, és csökkenti a prosztatabántalmak valószínűségét. A mangán csökkenti a fáradékonyságot. A fluor a fogak romlását mérsékli, a jód pedig a szellemi frissességet segíti. A szelén különösen jótékony, ugyanis hatékony antioxidánsként lassítja a szövetek öregedését. Csökkenteni az oxidatív stressz okozta károsodásokat, erősíti immunrendszerünket és hatással van a pajzsmirigy működésére is, a napi igénynél magasabb mennyiségben fogyasztva megelőzhetőek vele bizonyos daganatok és normalizálja a pajzsmirigy működését is.

Rosttartalom: az alma rosttartalmának egyharmada pektin, ami nagyszerű segítség a fogyni vágyók számára, igen sokoldalú természetes méregtelenítő anyagként is működik, hatékonyan távolítja el a szervezetben megtalálható nehézfémeket és más szennyezőanyagokat, egészségmegőrző szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az almafogyasztás csökkenti a koleszterinfelszívódást, harmonizálja az emésztést, és csökkenti a vastagbéldaganatok kockázatát. Kedvező hatású cukorbetegség esetén is, mivel a pektin a vékonybél falán alkotott bevonata csökkenti a cukor felszívódását.

Antioxidánsok: jelentős mértékben semlegesítik a sejteket károsító oxidációs folyamatokat, amik daganatok, agyvérzés és szívpanaszok okozói lehetnek. Az alma fő antioxidáns alkotórészei: a quercetin-glikozid, a phloretin-glikozid, a klorogénsav és az epicatechin, amik főleg az alma héjában (!) vannak. Kutatások igazolják, hogy a rendszeres almafogyasztók körében a legkevesebb az agyvérzés, a szívbetegség, valamint a tüdőrák. A hatást az antioxidánsoknak, azok közül is főként a quercetinnek tulajdonítják, márpedig az alma a legjobb quercetinforrás! Mindezek mellett az alma antioxidánsai besegítenek a pektinnek a koleszterin elleni harcban, ugyanis a koleszterin érkárosító hatását egy oxidációs termékének érfalon való lerakódása okozza. Az alma javítja a tüdőfunkciókat is, egyes szakértők ezt a hatását is az antioxidánsoknak tulajdonítják.

Jótékony hatása az egész almának van

Bizonyított tény, hogy az alma számtalan jótékony anyaga külön-külön fele olyan hatékonyak csupán, mint ha egyszerre, almaformában vesszük magunkhoz. Az alma összetevői olyan finom összhangban vannak, egymást erősítve, aminek eredményeképp az összhatásuk többszörösére nő. Ezt az egymást erősítő hatást nevezzük szinergizmusnak.

Almalé – egy pohárnyi orvosság

Az almakészítmények is gyógyhatásúak

Az alma hatóanyagai részben vagy egészben földolgozás alatt is megmaradnak, ezért az almakészítmények fogyasztásánál is számíthatunk a gyümölcs jótékony hatásaira. A rostos és szűrt ivólevek, aszalványok, a pudingokban használt alma mellett meg kell említeni az almabort és az almaecetet is. Ezeknél ugyanis az erjesztés során olyan anyagok is keletkeznek, melyek a nyers gyümölcsben eredetileg nem voltak jelen.

Cukortartalom

Egy nyers alma kalóriatartalma kb. 80 kcal (340 kJ), ami 4–5%-a napi szükségletünknek. Ez főleg a cukortartalomból (8–18%) adódik, aminek a fele könnyen fölszívódó fruktóz, másik fele nehezebben fölszívódó glükóz és szacharóz. Ez az összetétel a cukorfelszívódást a pektinnel karöltve még egyenletesebbé teszi. Ez az ideális energiaütemezés sportolóknál és szellemi tevékenységet végzőknél, tanulóknál egyaránt előnyös. 

Fő termőterületek hazánkban:

  1. Dunántúl: Zala, Vas, Veszprém és Somogy megye
  2. Duna–Tisza köze: Bács, Csongrád és Pest megye
  3. Tiszántúl: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Almafajták

Az üzemi árugyümölcsösökben az 1960-as évekig 10–12 fajtát termesztettek. 1960 és 1980 között az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelő szövetkezetekben három fajtára – Jonathan, Starking, Golden Delicious –, illetve azok változataira, spurtípusaira és hibridjeire korlátozódott a termelés. A Jonathan mint főfajta a gyümölcsösökben mintegy 60%-kal szerepelt, a Starking aránya 17–20%, a Golden Deliciousé pedig 10% volt. A téli érésű almafajták 95%-os arányban uralták a termelést, a nyári és az őszi érésűek aránya kicsi (5%) volt, és a választékból teljesen hiányoztak az ipari almafajták.

Jonathan

Jonathan fajtakör

A Jonathan 1800-ban New York államban véletlen magoncként jött létre és értékének felismerőjéről, Jonathan Hasbrouckról nevezték el. Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő fajtává. A gyümölcs közepesen nagy (60–65 mm átmérő). Alapszíne sárga, a napos oldalon mosott piros fedőszínnel. Kiváló zamatú gyümölcs. Elsősorban íze, tetszetőssége és alakja miatt kedvelt. Szeptember hónapban szedhető. Szabályozott légterű tárolókban 5–6 hónapig tárolható.

Golden

Golden Delicious fajtakör

Nyugat-Virginiában 1880 körül találták, a legelterjedtebb fajta az egész világon. Hazánkban 1930-tól ismerik és termesztik. Az Európai Közösség országaiban még ma sem nagyon csökkent a termelése, mert egy-egy új fajtában való csalódás után a termesztők újra a jól bevált Goldent telepítik. Magyarországon érési ideje szeptember vége, október eleje. Fogyasztási érettségét a szüretet követő időszaktól 6 hónapon keresztül megőrzi. Gyümölcse közepesen nagy (60–70 mm) és sárga színű. A gyümölcs héja vékony, viaszréteg nem borítja, ezért rendkívül érzékeny és könnyen perzselődik. Gyümölcse savszegény, kellemes ízű.

Starking Delicious fajtakör

A Delicious rügymutációjaként fedezték fel 1921-ben New Jerseyben. Előnyös tulajdonsága, hogy a megnyúlt, a kocsánynál hasadó bordázott, rendszerint nagy, sötétpirossal csíkozott fedőszínű tetszetős gyümölcse jól szállítható, későn érik és jól tárolható. Íze egyoldalúan édes, sok esetben jellegtelen, savszegény, erősen illatos, húsa éretten kásásodik. Szedésre érettségét szeptember második felére éri el.

Nyári fajták

Vista Bella

Amerikai eredetű honosított fajta. Gyümölcsei nagyok, kissé megnyúlt gömb alakúak, igen tetszetős, lilás piros színűek, erős hamvassággal. Húsa sárgásfehér, édes-savas, zamatos. Július közepén érik.

Julyred

Amerikai eredetű honosított fajta. Fája feltörekvő, majd széthajló gúla koronájú. Gyümölcsei inkább középnagyok, kissé kúpos gömb alakúak. Színe élénk piros, enyhén csíkozott, húsa tömött, sárgásfehér, édeskés, zamatos. Július 3–4. hetében érik. Korán termőre fordul.

Summered

Kanadai eredetű honosított, gyorsan terjedő fajta. Augusztusban szüretelhető, de novemberig, decemberig is eltartható nyári-őszi alma. Tetszetős, kissé henger alakú, piros héját fehér paraszemölcsök élénkítik.

Őszi-téli fajták

Jonagold

A Jonathan fajtacsoport tagja. Gyümölcse nagy (átlagtömege 230 gramm), gömbölyded alakú, a csésze felé kissé kúpos. Héja zöldessárga, éretten sárga, a napos oldalon narancsvörös fedőszínnel mosott. Vékony, feszes héja viaszos. Húsa sárgásfehér, bőlevű, a fán tömött, a tárolóban viszonylag gyorsan puhul. A Golden Delicious előtt, szeptember második felében lesz szedésre érett. A szabályozott légterű tárolókban hosszabb ideig eltartható. A hazai fogyasztók a színesebb változatait kedvelik (Jonica, Jonagored, Wilmuta stb.).

Idared

Idared

A Jonathan fajtacsoport tagja. Gyümölcse középnagy vagy nagy (170–200 gramm), lapított gömb alakú, középen hasas, a felületet csaknem egészében élénkpiros mosott fedőszín borítja. Sárgásfehér húsa lédús, nem gyorsan puhuló, de nyomódásra érzékeny. Íze enyhén savanykás, megfelelő cukortartalommal, de aromaszegény. Tárolhatósága kiemelkedően jó, természetes levegőjű tárolóban is eltartható februárig. Szedési ideje október eleje, optimális fogyasztási érettségét 3–4 hónapos tárolás után éri el és akár a nyári hónapokig is megtarthatja.

Gala

A Gala alapfajta Új-Zélandról származik. Gyümölcse középnagy (150–170 gramm), gömbölyded, kemény, roppanó húsú, de finom szövetű, dominálóan édeskés ízű, aromás alma. A fajták színeződése különböző, az alapfajta sárgás alapszínen narancsvörös, a klónok sötétebbek és fénylő pirosak, közülük a Royal Gala és a Galaxy csíkozottan, a többi (Imperial Gala, Gala Must stb.) mosottan színeződik. A jobban színeződő klónok íze jobb, mint az alapfajtáé. Érési ideje augusztus végétől szeptember közepéig tart, szedése több menetben történik, mivel a gyümölcsök nem egyszerre érnek be.

Elstar

Hollandiában előállított fajta. Gyümölcse középnagy vagy nagy (160–240 gramm). Alakja gömb vagy lapított gömb. A gyümölcsön gyakori a hálószerű perzselődés, s ettől csaknem mindig jellegzetesen nyers tapintású lesz a felülete. Alapszíne zöldes, éretten válik sárgává, fedőszíne világos narancsvörös, márványozott vagy bemosott. Húsa zöldessárgától a krémszínűig változhat, középkemény, lédús. Íze finom édeskés-savanykás, erősen aromás. Hazánkban szeptember elején szedhető. Szabályozott légterű tárolókban márciusig tárolható.

Mutsu

Mutsu

Japánban nemesített fajta. Gyümölcse nagy, vagy nagyon nagy, gömbölyű. Héja viaszos, kemény, zöld, éretten sárgásfehér vagy sárga. Érési ideje október eleje, közepe. Nagyon jól tárolható, kiváló ízét, kellemesen üde savasságát, jó húsállagát késő tavaszig megőrzi.

Wellspur Delicious

Gyümölcse közepesen nagy, vagy nagy (170–200 gramm), sötétpiros, bordázott. Alakja megnyúlt, íze édeskés. Október elején érik.

Gloster

Gloster

Német eredetű fajta. Gyümölcse közepesen nagy, vagy nagy (160–200 gramm), megnyúlt harang alakú. A csésze felé bordázott. Felületének több mint felét matt sötétvörös fedőszín borítja. Húsa jellegzetesen zöldes fehér, majd zöldessárga, íze finoman enyhén savas, kellemes aromával. Érési ideje szeptember vége, október eleje. Tárolása nem egyszerű, mert húsbarnulásra, magházpenészedésre és fonnyadásra hajlamos.

Braeburn

Új-Zélandból származó véletlen magonc. Gyümölcse nem igazán vonzó külsejű, felületének átlagosan 40%-a téglapiros, a napos oldalon csíkozott fedőszínnel borított. Húsa igen kemény, a szüretet és a szállítást nagyon jól tűri. Íze kellemes, cukor–sav aránya harmonikus. Későn érő (október második fele) fajta, így Magyarországon csak a melegebb tájakon termeszthető. Tárolhatósága igen jó, 5–6 hónapig savlebomlás nélkül, 10 hónapig héjbarnulás és egyéb tárolási betegség nélkül tárolható.

Granny Smith

Ausztráliából származó fajta. A déli féltekén a legnagyobb arányban termesztett fajta. Gyümölcse szabályos gömb alakú, a csésze felé kúposodik. Színe éretten is élénk zöld. Hazai körülmények között a napos oldalon enyhe rózsaszínes pír kialakulhat. Húsa tömör, szilárd, ennél fogva szüreti és manipulálási műveleteket kiválóan elviseli. Íze mérsékelten savanykás, zamata alig van. Tárolhatósága jó, de keserűfoltosságra, héj- és húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse október végén, november elején szüretelhető.

Hazai jellemzők

Magyarország almatermelése európai szinten nem elhanyagolható volumenű. A világon megtermő minden száz almából kettő-három (ami évente mintegy félmillió tonnára rúg) hazánkban érik. Környezeti adottságaink lehetővé teszik ugyanis, hogy a legjobb ízű és küllemében is tetszetős alma teremjen Magyarországon. Az étkezési alma mellett a világ talán legjobb almalésűrítményét is hazánkban készítik, ami leginkább a Jonathan fajta túlsúlyának köszönhető.

Egészséggel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: egészségtár

Call Now Button