Amikor minden lépés fáj…

Magyarországon 65 év alatt minden ötödik felnőtt szenved valamilyen lábdeformitástól, 65 év felett pedig majdnem minden harmadik embernek van bütyke, de ennél is gyakoribb a kalapácsujj előfordulása. Amikor már minden cipő kényelmetlen, és fájdalmat okoz a járás, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Dr. Czipri Mátyás, a Duna Medical Center ortopédszakorvosa szerint az előlábműtéteknek hagyományosan rossz a hírük a velük járó fájdalom miatt, jó hír, hogy a modern lábsebészet eszközeit és műtéti eljárásait alkalmazva ez már nem igaz.

A bütyök a lábfej belső oldalának kitüremkedése a nagy lábujj tövének magasságában. A bütyköt nem csontos kinövés okozza, hanem az első lábközépcsont fejének megváltozott helyzete, mellyel egyidejűleg a nagy lábujj a kisujjak felé dől. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, a lábunk formájához azonban nincs köze. Jóval gyakoribb viszont a nők között, és nagyobb valószínűséggel jelentkezik azoknál is, akiknek a családjában már előfordult a betegség. A cipőviselés kétségtelenül szerepet játszik a bütyök kialakulásában. Leginkább azok a zárt cipők jelentenek kockázatot, melyekben a lábfejnek és a lábujjaknak nincs megfelelő hely, ezáltal az ujjak oldal irányból összenyomódnak. Ilyenek a hegyes orrú, szűk női cipők. A magas sarok tovább fokozza az előláb cipőbe ékelődését, de önmagában nem felelős a bütyökért. Nem minden bütykös láb fáj, de ha egyszer elkezdődnek a panaszok, valószínűleg maguktól nem múlnak el. Kezelése azért fontos, hogy a megszabaduljunk a deformitással járó fájdalomtól, lábunk visszanyerje teljes funkcióját, és a cipőviselési nehézségek is megoldódjanak.

A műtét során az első lábközépcsont megváltozott helyzetét kell korrigálni, azaz vissza kell helyezni oda, ahol eredetileg volt. Ehhez a csontot át kell vágni, helyes pozícióba csúsztatni és ott csavarral rögzíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a műtét során a láb nagyujjának alapízülete körüli lágyrészek egyensúlyát is helyreállítsák, ezzel biztosítva a szükséges korrekciót. A műtét utáni gyógyulás 6 hét, a páciens már a beavatkozás napján felkelhet, az operált lábára is állhat, de az első 6 hétben műtét utáni tehermentesítő cipőt kell hordania. Úszás és szobakerékpár 6 hét után kezdhető, elliptikus trainer 6–8 hét után, kocogás futópadon 9–12 hét után lehetséges. 3 hónappal a műtét után lehet már akár magas sarkú cipőt is viselni.

Gyakori probléma a kalapácsujj is, amely a láb kisujjainak deformitása. Itt az ujj hajlított helyzetbe kerül, később merevvé válik. Ez leggyakrabban a 2. és 3. ujjakat érinti. A kalapácsujj megjelenésében szerepet játszanak veleszületett anatómiai tényezők, mint például a lábujj vagy a lábközépcsont hossza, vagy a láb valamely statikai deformitása. Gyakran társul autoimmun ízületi betegségekhez, pl. rheumatoid arthritishez, cukorbetegséghez és más az izom- és idegrendszert érintő betegségekhez. Olyan lábakon, ahol a második ujj hosszabb, mint a nagyujj (görög típusú láb), a kialakulásának valószínűsége nagyobb, de ez a jelenség sem lábformafüggő.

A szűk cipők, melyek a lábujjak torlódását okozzák vagy tartósan hajlított helyzetbe kényszerítik azokat, hajlamosítanak a kalapácsujj megjelenésére. Ilyenkor a lábujj hajlított, karomszerű helyzetbe kerül, és nem illeszkedik a többi ujj sorába. Az érintett ujj első ízületén csontos kiboltosulás jelenik meg, ami a lábbeli orrában egyre kevésbé fér el, irritáció, bőrkeményedés és fájdalom alakul ki felette. Gyakran a problémás ujj alatt, a talpon is jelentkezik fájdalom és bőrkeményedés.

Egy darabig a harántboltozat emelő talpbetét bizonyos fokban enyhíthet a panaszokon, de a valós problémát nem oldja meg. Fontos a megfelelő cipő viselése, amelyben elég hely jut a deformálódott ujjaknak és anyaga puhább. Vannak egyéb segédeszközök, szilikonos távtartók és tapaszok, de ezek is csak időlegesen segíthetnek a tünetek enyhítésében.

A kezelése azért fontos, hogy a páciens megszabaduljon a fájdalomtól és cipőviselési nehézségtől. A deformitás fokozatos romlásával együtt általában a panaszok is súlyosbodnak, ezért érdemes időben szaktanácsot kérni. A kalapácsujj különösen cukorbetegség esetén további, akár súlyos problémákhoz vezethet, ezért a sebészi korrekció a szövődmények megelőzésben is fontos szerepet játszik.

A kalapácsujj korrekciójára többféle műtét is alkalmas, azonban fontos, hogy az adott deformitáshoz a legmegfelelőbb műtétet válassza a sebész. A beavatkozás során a szükséges korrekciót lépésről lépésre érik el, a deformitás súlyosságától függően. Ritkábban akár egyetlen ín átvágása elegendő, de általában a deformálódott ízület magasságában csontot kell elvenni a korrekcióhoz. Ezenkívül a deformitásnak megfelelően lágyrész-felszabadítást, ínhosszabbítást és alkalmanként ízületiszalag-rekonstrukciót is kell végezni. A gyógyulás 2–6 hétbe telik, attól függően, hogy milyen beavatkozás szükséges a helyreállításhoz.

A láb csontos struktúrája boltozatos felépítésű. A hosszanti boltozat a saroktól az előlábig, a harántboltozat az előlábon keresztben az elsőtől az ötödik lábközépcsont felé ível. A boltozatos szerkezet fenntartásában a csontokon kívül a láb szalagrendszere és az izomzata is fontos szerepet játszik. Talpi süllyedésről vagy pontosabban a lábboltozat süllyedéséről akkor beszélünk, ha ez a szerkezet megváltozik, ellapul. A hosszboltozat ellapulása lúdtalpat eredményez, a harántboltozat-süllyedés pedig az előláb túlterhelésével, fájdalmával és bőrkeményedés kialakulásával jár.

Van, akinek eleve laposabb a lába, ez önmagában nem tekinthető kórosnak. A hosszboltozat ellapulása, vagyis a lúdtalp kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Leggyakoribb oka a hosszboltozat fenntartásában főszerepet játszó ín (tibialis posterior) gyengesége, ezenkívül szerepet játszhat a láb szalagrendszerének gyengesége, ízületi instabilitás, ízületi kopás, a láb korábbi sérülése és cukorbetegség is.

A harántboltozat-süllyedést az előláb talpi teherviselő részének megváltozott statikája okozza. Kialakulásában leggyakrabban a kisujjak deformitása (pl. kalapácsujjak), a bütyök vagy az első lábközépcsont túlzott mobilitása állnak, de a lábközépcsontok hossza és anatómiai helyzete is szerepet játszhat. Életünket kemény, sima, vízszintes felszíneken járva töltjük és ezt nem mindig a lábat megtámasztó, stabilitást biztosító cipőkben tesszük, ez elősegíti a kialakulását. Végeredményben ez mind a lábra kifutó hosszú izmoknak, mind a láb rövid izmainak gyengeségére, edzetlenségére vezethető vissza.

Megelőzésben a láb izomzatának karbantartása, tornáztatása, az ízületek mozgásának megőrzése segíthet. Fontos a megfelelő lábbeli használata a mindennapi életben, de a szabadidős aktivitások és sporttevékenység során is.

A harántboltozat-süllyedés műtéti kezelése elsősorban a társuló deformitások, mint a bütyök vagy kalapácsujj műtéti korrekcióját jelenti, csak viszonylag ritkán van szükség olyan műtétre, mely a lesüllyedt boltozat csontjainak helyzetét változtatja meg. Ilyenkor a már korábban említett műtétek kiegészítéseként csontok átvágása és korrigált helyzetben csavarral való rögzítése történik. Esetenként az egész előláb rekonstrukciójára szükség van.

A felnőttkori lúdtalp műtéti kezelése rendkívül összetett. Igazodnia kell a mindenkori deformitás súlyosságához, és ahhoz, hogy a láb flexibilitása milyen mértékben maradt meg. A műtéti beavatkozások között szerepel a sarokcsont átvágása és megfelelő helyzetben történő csavaros rögzítése, az elveszett izomfunkció ínátültetéssel történő pótlása, a láb fontosabb szalagos struktúráinak rekonstrukciója. A gyógyulás a műtét típusától függően 6 hét és 3 hónap között van, de nagyobb műtéteknél a teljes felépülés ennél tovább tart.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei