A kutyák megérzik a betegségeket, farokcsóválásuknak külön nyelve van, ráadásul saját „ujjlenyomattal” is rendelkeznek – a Mirror című brit lap internetes kiadása érdekes tényeket és feltételezéseket szedett össze az ebekről, illetve a házi kedvencek emberekhez való viszonyáról.
A kutyák is lehetnek féltékenyek, sőt igazi zöld szemű szörnyeteggé is válhatnak, akárcsak az emberek – állapították meg kaliforniai tudósok, akik 14 fajtából származó 36 kutya bevonásával folytattak vizsgálatokat. Kiderült az is, hogy a kis négylábúak nagy része nehezen viseli, hogy ha a gazdájuk egy kitömött kutyával kezd el foglalkozni, ilyenkor a közömbös magatartást felváltja a plüssállattal szembeni agresszió.
A kutatás rávilágít arra is, hogy az ember legjobb barátjának bőven vannak a tarsolyában olyan dolgok, melyekkel még mindig képes meglepni minket. De nézzük a legérdekesebbeket:
A kutyák nem éreznek bűntudatot
A kis rosszaságok lehet, hogy sokszor féltékenyek, ellenben nem éreznek bűntudatot: a kutatók szerint csak mi értelmezzük bűnbánónak a tekintetüket egy kisebb-nagyobb dorgálás után.
Alexandra Horowitz, a New York-i Barnard College kutatója például azt állítja, hogy a jogtalanul megszidott a kutyák méginkább „bűnös” ábrázatot vesznek fel, mint azok, amelyeket okkal dorgáltunk meg, például egy sütemény ellopása után.
Veszélyes vizelet
Olyat már sokan láttunk, hogy egy kis zöld terület a kertben sárgává változott, mert a házikedvenc rendszeresen ott végezte dolgát, de az már kicsit meglepőbb állítás, hogy a kutyák vizelete még a fémet is korrodálni tudja. Horvátországban tudnának mesélni a dologról: 2003-ban állítólag több lámpaoszlop összedőlését is kutyapisi okozta, persze ehhez azért nem volt elég néhányszor levizelni az oszlopot, de úgy tűnik, a horvát kutyák kitartóan végezték ott a dolgukat.
Színes látás
Téveszme, hogy az ebek fekete-fehérben látják a világot, ők is érzékelnek színeket, csak nem olyan élenken, mint a gazdáik, ugyanis a szemük felépítése néhány apró dologban eltér az emberekétől. A lényeg az, hogy a kék-sárga tartományba eső színeket jól látják, de a zöld és a vörösbe tartozókat már nem tudják megkülönböztetni egymástól. Cserébe ezért a hiányosságért éjszaka sokkal jobban látnak, mint mi.
Kiszimatolják a betegséget
Ha a kis kedvenc négylábúnk elkezd furán viselkedni, nem biztos, hogy vele van a baj: lehet, hogy velünk.
A német Schillerhohe Kórház kutatói arra jöttek rá, hogy a kutyáknak van egy olyan különleges képességük, hogy ki tudnak szagolni bizonyos szerves vegyületeket, melyek azt jelzik, hogy az emberi szervezet nem megfelelően működik. Például ilyen betegségek lehetnek a rák és a cukorbetegség, de megérzik egy epilepsziás roham kezdeti jeleit is.
Meglepő eszesség
Sokszor azt tapasztaljuk, hogy háziállatunk olyan egyszerű, mint a bot, vagy éppen nem akar engedelmeskedni, de ebből nem érdemes mindig messzemenő következtetéseket levonni. Az Amerikai Pszichológia Társaság szerint ugyanis a kutyák akár egy kétéves gyermek értelmi szintjét is elérhetik.
Jó példa erre a a legokosabb kutyának tartott border collie, amely akár 200 szót is képes megérteni. Ezen a fajtán kívül még az uszkár, a németjuhász, a golden retriver és a doberman tartozik az öt „legokosabb” fajta közé. Persze nem törvényszerű, hogy az imént felsorolt típusok közül származó ebünk „különleges képességekkel” rendelkezzen.
Mikor a farok csóválja…
A farok csóválása külön műfaj a kutyáknál, minden egyes mozdulatnak megvan a saját jelentése, csak jól kell értelmezni ezt a viselkedést. Ha például a kutyus boldog, akkor jobbra lenget, ha pedig megrémült, akkor bal oldalra. Az alacsonyan mozgatott farok is beszédes, ilyenkor az állat bizonytalan, a megfeszült izmokkal és kitágult pupillával végzett gyors mozdulatok pedig az agresszió jelei.
Magasabb testhőmérséklet
Az egészséges ember átlagos testhőmérséklete 37 Celsius-fok körüli, az ebeké egy fokkal magasabb. Hőháztartás tekintetében komoly eltérés, hogy a kutyák nem izzadnak az egész testükön, ilyen módon nem tudják lehűteni magukat egy forró nyári napon, vagy ha éppen csak kimelegedtek egy kis futás vagy egy kiadós játszadozás után. Csak a tappancsaik párnáin keresztül képesek izzadtságot leadni, így nem csoda, ha például a felhevült testüket egy kis fürdőzéssel hűtenék le.
Orrlenyomat az azonosításhoz
Míg az embereket az egyedi ujjlenyomat jellemzi, a kutyáknál ugyenezt a szerepet az orr tölti be. Mindegyik példányt más-más orrfelépítés jellemez, legalábbis a redőket és a gyűrődéseket tekintve. Ezek kombinációja annyira eltérő, hogy akár az azonosításra is alkalmas lehetne, ha lenyomatot vennének róla. Amíg ez nem terjed el, addig is itt van nekünk a chippelés…
A kutyák is álmodnak
Látta már kis kedvencét alvás közben rángatózni vagy hallotta vakkantani, nyöszörgni? Nem történt semmi különleges, pusztán annyi, hogy ők is álmodnak. Van viszont itt egy érdekes részlet, a kutyák „álommennyisége” ugyanis eltérő: a kistestűek aktívabbak e téren nagyobb társaiknál. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például egy kis uszkár tízpercenként álmodhat valamit, míg egy hatalmas német dog álmai között egy óra is eltelhet.
A szerelem őket sem kíméli
Az elképzelés, miszerint a kutyák is szerelembe eshetnek, Elizabeth Marshall Thomas antropológustól, A kutya lelki élete című könyv szerzőjétől származik, aki beszámolt egy szerelmi bánattól szenvedő kutyapárosról, akik két külön gazdihoz tartoztak.
Ez elég földtől elrugaszkodott gondolatnak tűnhet, de Paul Zak, a kaliforniai Clermont Egyetem professzora azt állítja, hogy a kutyák agya oxitocint – ezt szerelemhormonnak is hívják a köznyelvben – termel, mikor azok emberekkel, illetve fajtársaikkal lépnek interakcióba. Ezt a hormont bocsátja ki az emberi agy is egy-egy ölelés vagy csók következtében.
Egy barátság kezdete
Az ember és a kutya barátsága nem újkeletű dolog, több ezer éves múltra tekint vissza. Tudósok úgy gondolják, hogy a két faj közti közti kapcsolat 30 000 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a jégkorszakban a vadászok elkezdték megszelídíteni a mai háziasított ebek őseit. Azóta ez a viszony már új szintre lépett.