Állatok világnapja

2018. október 4.

Az állatok világnapja 1931-ben született meg, Magyarországon a rendszerváltás után vált népszerűvé.

Olaszországban hívták életre, a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt. Később a kör tágult, minden állat védelmét felvállalta, a világnapok szaporodásával párhuzamosan viszont egyre inkább a velünk élő állatok kerültek a középpontba. Eredeti időpontja október 4-e, Assisi Szent Ferenc halálának évfordulója. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. A szervezők a leggyakrabban október első vasárnapjára szervezik a programokat, hogy még több emberhez eljusson az üzenetük.

Az állatok világnapját minden évben október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról, az állatokkal való beszélgetéseiről. A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is. Magyarországon 1991-től elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen állatok világnapja megemlékezéseket.

Az ember a környezetében található háziasított és vadállatállományt a mindennapi élet során, széles körben használja. A körülöttünk élő állatokat tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek. Némely ember prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket, de vannak, akik állatukat családtagként tartják. Annyira hozzájuk szoktunk, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok közé általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat tartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok, telepek állatairól sem.

A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják. E jószágok sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli és nemzetközi formája is sok esetben gyalázatos. Libák és más szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotban jutnak a „végcélhoz”, a juhok és sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, s ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg a hiperszuper áruházakban az akciós hozzávalókat.

A kedvtelési állatok köre évről évre egyre bővebb, hiszen nemcsak kutyát, macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok, rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális, illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a „kedvencként” tartott állatokat egy életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő háttérrel kellene rendelkeznünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezéséhez. Az állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente több százezer állat válik otthontalanná (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

Háziállataink jólétéről mi magunk tudunk gondoskodni, azonban a vadon élő veszélyeztetett fajok megóvásában is kivehetjük részünket. A WWF fajvédelmi tevékenységét támogathatjuk azzal, ha jelképesen örökbefogadunk egy vadlovat, tigrist vagy akár egy jegesmedvét. Amellett, hogy adományunkkal segítünk abban, hogy ezek az állatok továbbra is zavartalanul élhessenek természetes környezetükben, gazdagabbak leszünk egy, az örökbefogadott állatot ábrázoló plüssfigurával és egy névre szóló nevelőszülői oklevéllel is. Az örökbefogadásról részletesebben a www.wwf.hu/orokbefogadas oldalon olvashatunk.