Akár heteken belül gyógyítható a pánikbetegség

Szapora szívverés, izzadás, remegés, zsibbadás, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés: egyebek mellett ezek a szorongásos mentális zavarok csoportjába tartozó, úgynevezett pánikbetegség tünetei – hívta fel a figyelmet dr. Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondta, 20 évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó szimptómákat ugyanis szervi okoknak tulajdonították, összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal. Mára a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően jelen pillanatban körülbelül 300–350 ezer embert érint a pánikbetegség – mondta dr. Purebl György. Az igazgatóhelyettes hozzátette, szorongásos rohamot (ami tulajdonképpen egy pánikroham) szinte minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható, akár egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet formájában. Mivel ilyenkor a roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást. Más a helyzet azonban a „klasszikus” pánikroham esetében: ilyenkor a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, és így további szorongásokhoz vezetnek.

A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélheti az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd 20–30 perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik.

Dr. Purebl György hangsúlyozta, egyetlen roham még nem vezet betegséghez. A pszichológia ma már úgy vélekedik – teszi hozzá –, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. A pánikrohamot átélni ténylegesen ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Mindegy, hogy hányadik alkalom után, de ha az úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a betegek gondolkodásában a „biztosan rosszul leszek ismét” gondolat, akkor pánikbetegséggel állunk szemben – magyarázta az egyetemi docens. Mint elmondta, a kiváltó okok ismeretlenek, de rossz megküzdési technika, egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők „túlféltő” magatartásának is.

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.

Jó hír ugyanakkor, hogy a betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik. Dr. Purebl György szerint nagyon fontos, hogy a páciensek még a betegség súlyosbodása előtt kezelést kapjanak, mely gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás beavatkozás is lehet. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad. A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül, így a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez. Az egyetemi docens hozzátette, bár az eredeti terápia tizenkét alkalmas, tapasztalata szerint ma már – a korai diagnózisnak köszönhetően – rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. Megjegyezte, a terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges.

Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.