A túlárazások is nyomják felfelé az ingatlanárakat
Egyre gyakrabban vesznek fel hitelt a lakásvásárlók, ma már minden második ingatlanvételhez kölcsönt igényelnek a magyarok. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint idén még nehezebb lehet vonzó áron ingatlanhoz jutni.
Nem várható az ingatlanpiaci buborék hirtelen kidurranása, sőt sokak szerint lufiról nem is beszélhetünk. Az adatokból úgy tűnik, az árak sok helyen már tetőzhetnek a következő egy évben. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben 16 százalékkal nőtt az eladott ingatlanok átlagára Magyarországon. A korábbi évvel összehasonlítva emelkedett a tranzakciószám, megközelíthette a 165 ezret, amely bár tizenegy éves csúcsnak számít, a 2008 előtti évek szintjét továbbra sem érte el. Az átadott új építésű lakások száma is nőtt, tavaly meghaladhatta a 20 ezret, s idén még nagyobb átadási hullám várható.
Az élénken pezsgő piacon jellemzően mindent el lehetett adni jó áron, de a tendencia most megfordulni látszik: nem mindenki akar megbarátkozni a négyzetméterenkénti esetenként egymillió forintos árakkal. „Tapasztalataink szerint egyre több eladó – érezve az ingatlanboom hatását – reméli, hogy napok alatt magas áron értékesítheti lakását– jelentette ki Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. „Mind a vevők, mind az eladók akkor járhatnak a legjobban, ha tapasztalt ingatlanszakértőhöz fordulnak, aki segít meghatározni az ingatlan reális piaci értékét, így segítve a gyors eladást, másrészt képes megóvni ügyfeleit az irreális vételáraktól.”
Megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy az elmúlt évek jelentős áremelkedésében mi játszott nagyobb szerepet: az alacsony bázis, a különböző állami – építkezést, lakásvásárlást ösztönző – intézkedések vagy a befektetők nagyarányú megjelenése. Valószínűleg mindezek együttes hatása jelentősen befolyásolta az árakat. Ami biztos, hogy a kiadási célból jól megválasztott ingatlanok esetében még ma is 4–6 százalékos tiszta bérleti hozamot lehet elérni. Épp ezért a főváros frekventált területein a befektetési céllal vásárlók aránya megközelítheti akár az 50 százalékot is. A vidéki településeken pedig nagy átlagban minden harmadik vevő tekint befektetésként az ingatlanára. Ez a tendencia továbbra sem kedvez a magánvásárlóknak, aminek hatására a fővárosban egyre inkább a külsőbb, olcsóbb területeken kezdett el dinamikusan növekedni a tranzakciók száma. Ezzel párhuzamosan természetesen az átlagárak is felfelé kúsznak. „Idén a belső kerületekben az eddigieknél is erősebben dominálhatnak majd a befektetők, míg a külsőkben a saját célra vásárlók lesznek még mindig többségben. Ugyan az adatok azt mutatják, hogy az idei év is az ingatlanpiac éve lesz, a szakértők azonban egyre óvatosabbak: nem tart örökké az árnövekedés” – jelentette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Ugyanakkor áresés vagy akár csak általános csökkenés sem vetíthető előre még belátható időn belül” – tette hozzá.
A jó vételnek számító ingatlanokat szinte azonnal elkapkodják, ezért különösen fontos, hogy a vásárlók pontosan tudják, mekkora keretből is gazdálkodhatnak, hogyan fogják finanszírozni a megvásárolni kívánt ingatlant. Ha valaki vevőként nem térképezte fel kellő alapossággal a lehetőségeit, könnyen hoppon maradhat: mire az ajánlattételhez érne, már eladták másnak a lakást. „Kiemelkedő jelentősége van tehát az integrált szolgáltatásoknak: sokkal egyszerűbb és biztonságosabb olyan ingatlanközvetítő közreműködésével lakást vásárolni, aki egyben a finanszírozásban, állami támogatásokban is tud segíteni” – mondja Köntös Péter, az OTP Pénzügyi Pont vezérigazgatója. „Látványos változás tapasztalható a lakáshitel-felvételeknél: míg korábban átlagosan minden harmadik vásárló igényelt hitelt, ma már inkább minden második vevő vesz fel kölcsönt.”
