A legjobb gyógyfürdők Budapesten

Az Oszmán Birodalom által meghódított területeken épült fürdők közül a legtöbb Budán maradt meg eredeti vagy részben eredeti állapotában.

Még ma is működik és vendégeket fogad Budapesten a Király fürdő, az Irgalmasok Veli bej fürdője, a Rudas gyógyfürdő és nyitásra vár a Rác fürdő. Ezek a fürdők mind hőforrások mellé épültek, és gyakorlatilag a hódoltság ideje óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működtek, és a szükséges felújítások ellenére az épületek és a belső medenceterek hűen tükrözik a hagyományos török fürdőépületek jellegzetességeit.

Király fürdő

Király fürdő

A Fő utca–Ganz utca kereszteződésében található, családias hangulatú fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király gyógyfürdőnek nincs közvetlen melegvíz-bázisa, vizét a jelenlegi Lukács fürdő környékéről biztosítják. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban a fürdő a König (Király) család birtokába került, ők építették át, megőrizve műemlékvoltát. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott, felújítására 1950-ben került sor, a legfrissebb hírek szerint 2019 elején újabb teljes körű felújtás kezdődik a patinás fürdőben, amelynek nyomán 2020-ban egy gyönyörűen felújított fürdőt vehetnek birtokba a gyógyvizek szerelmesei.

A Király fürdőben 3 gyógymedence (32, 36, 40 fok) és egy merülőmedence, jacuzzi és dézsa, valamint klasszikus gyógyszolgáltatások (gyógymasszázs, aromamasszázs, víz alatti vízsugármasszázs) vehető igénybe. A gyógyvíz nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridiontartalma is jelentős. Ízületi, mozgásszervi bántalmak kezelésére ajánlott.

Császár fürdő

Irgalmasok Veli bej fürdője

Budapest legősibb fürdőinek egyike, a nagy múltú Császár fürdő része, jelenleg az Irgalmasrendi Kórház egységeként működik. Budapest egyik legszebb török fürdője. A hagyományos törökfürdő-rész 5 medencéből áll: a nyolcszögletű, 36–38 fokos központi medencéből és e körül négy önálló fürdőfülkében négy további különböző hőfokú kis medencéből. A gyógyvíz gyors folyásának köszönhetően a központi medencében a víz állandóan frissül, kemikáliák hozzáadása nélkül. Vadonatúj wellnessrészleg is a vendégek rendelkezésére áll jakuzzival, két gőzkamrával, finn és infraszaunával, masszázszuhanyokkal, jégkészítő géppel, hydroxeur- és tangentorkáddal, Kneipp-sétálóval, úszómedencével és masszázzsal. A fürdő hagyományosan zárva tart 12–15 óra között. A gyógyvíz ízületi és gerincbántalmak, csontritkulás, idegfájdalmak, sérülések, műtétek utáni rehabilitáció esetén javallott.

Rudas fürdő

Rudas gyógyfürdő

A Rudas fürdő 1566–1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető, amely olyan mértékben sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, 2014-ben volt a legutolsó felújítás. A fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola.

A Rudasban még a mai napig uralkodik a férfi-női napok hagyománya: a török részlegen hétköznap keddenként fürdőzhetnek a hölgyek, hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken a férfiaké a termál, csak hétvégére válik a fürdő koedukálttá. Öt gyógymedencével, három hőlégkamrával, egy kamillás gőzkamrával és vizes-szappanos masszírozóhelyiséggel ellátott, eredeti falakkal körülvett törökfürdő mellett természetesen van wellnessrész, gyógymedencével és szaunavilággal. Aki épp a neméből kifolyólag nem teheti be a lábát a török fürdőbe, az a wellnessrészlegen tud kikapcsolódni. A gyógyvíz nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridiontartalma is jelentős. Ízületi, mozgásszervi bántalmak kezelésére ajánlott.

Rác fürdő

Rác fürdő

Budapest vélhetően legrégibb törökfürdője jelenleg nem látogatható. Budapest I. kerületében, a Tabánban található, vize közvetlenül a fürdő alatt tör fel, főleg kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, szulfát-kloridot tartalmaz, és hatásos ízületi bántalmak, gerincbetegségek, porckorong sérülések, idegzsába, keringési zavarok és asztmás megbetegedések kezelésére.

A fürdőben jelentős felújtások történtek a 2002–2010 között, úgy hírlik, hogy a 8000 négyzetméteres fürdő luxuskategóriájú, műemléki fürdőkomplexum lesz, ha végre elhárulnak a jogi akadályok a megnyitás előtt. Az épületben minden művészeti kor lenyomata megtalálható, a gótikától a török koron át a modernig: az 1572-ben épült török kupola, az Ybl kupola és a zuhanycsarnok, a Flóra fürdő és számos romantikus és neoreneszánsz épületrész. A 13 medence, a 21 kezelő, a szaunák, a VIP-szekció és a fürdőre épült szálloda komplexuma nyitásra vár.

Műemléki fürdők Budapesten

Budapesten három műemléki fürdő működik: a Lukács, a Gellért és Széchenyi gyógyfürdők. Ezek nem köthetők szorosan a hagyományos török fürdőkhöz, de mind építészetileg, mind a történetüket illetően figyelemre méltóak.

Lukács fürdő

Lukács fürdő

A mai Lukács fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek, így autentikus törökfürdő sajnos nem található a Lukácsban. 30 méter vízmélységű, kevert vízű, a Molnár János-barlangból származó termálvize állítólag a legjobb minőségű a fővárosi fürdők között. A gyógyító hatású vizet a kupolás, hárommedencés, hőlégkamrával és gőzkamrával ellátott termálfürdőben élvezhetjük, de a testet-lelket felfrissítő wellness-szolgáltatások igénybe vételére is számos lehetőség kínálkozik a Lukácsban.

Széchenyi fürdő

Széchenyi fürdő

Budán már a török idők óta nagy hagyománya volt a gyógyfürdőknek, míg a pesti oldalnak 1913-ig nélkülöznie kellett a fürdőzést. A Czigler Győző tervei alapján készült gyönyörű épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, elemei azonban a neoreneszánsz jegyeit viselik magukon. Az 1927. évi bővítéskor létesült strand-uszoda részek a reneszánsz jegyeit viselik magukon, és bár a két szakaszban megépített fürdő építészetileg egységes képet mutat, stílusában mégis inkább eklektikus, historizáló. A díszítőelemek fő motívuma a víz, a stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak és sellők szinte mindenhol fellelhetők a fürdőben, ami nemcsak esztétikai szempontból egyedülálló. a Széchenyi Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma.

A Széchenyi gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából, a Szent István-kútből 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre. Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévízről van szó, melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. A gyógyfürdő kopásos jellegű ízületi és gerincbetegségek, krónikus ízületi gyulladások, ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitáció, gerincbántalmak, idegfájdalmak, a csontrendszer mészhiányos állapotai esetén ajánlott. A benti részlegen 11 gyógymedencét találunk gőzkabinokkal és zuhanyzókkal. Az épületekkel körülvett kerti részben is van 3 úszó-, élmény-, illetve ülőmedence.

Gellért fürdő

Gellért fürdő

A Gellért gyógyfürdő a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása. A nagycsarnok tíz díszablakát Róth Miksa készítette, az ablakokon Arany János Buda halál című eposzának jelenetei láthatók. A bejárati csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra látható. A fürdő női és férfi termál osztályait Zsolnay-kerámiák díszítik. A gyógyfürdő területén „feltörő csodahatású” forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.

A Gellért gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullámstrandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A fürdő vizét a Gellért-hegy belsejében létesített forrásfoglalásokból nyeri. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és szulfátos-kloridos hévíznek fluoridiontartalma is jelentős. A gyógyvíz alkalmas az ízületek degeneratív betegségeinek, a gerinc megbetegedések, az idült és félheveny ízületi gyulladások, a porckorongbántalmak, az idegzsábák, az érszűkület és a keringési zavarok kezelésére. A Gellértben található inhalatóriumban pedig az asztmás, illetve idült hörghurutos panaszokat lehet enyhíteni.

A Gellért 2013 óta minden nap koedukált. Az öt beltéri termálmedence mellett két merülőmedence várja fürdőzőket, a sportolni vágyók pedig egy úszómedencében csillapíthatják a mozgás iránti igényüket. A szabadban egy hullám- és egy termálmedencében lehet mártózni.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei