A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó
A klímaváltozás tény. 2019 volt az eddigi legmelegebb év, és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális kérdés, ezért fontos, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat.
Magyarországon tízből csupán két családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80 százalékuk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt. A korszerűtlen épületek többlet-energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai.
A Knauf Insulation felmérése szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások közel 75 százaléka még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt. 800 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel vagy éppen hulladékok – köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik ingatlanjaikat.
Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy eddig gondoltuk
A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A téli hónapokban úgynevezett hideg párnában úszik az ország. A XX. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius-fokos felmelegedést okozott. Ennek következménye a csapadék csökkenése, a párolgás növekedése, illetve az extrém időjárási jelenségek kialakulása, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Példa erre a 2019-es amazonasi esőerdőket, illetve az Ausztráliát sújtó hatalmas tűzvész.
Saját magunk ellenségei vagyunk
A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye a szállópor is, amely ilyenkor télen már nem csak a Sajó-völgyben, de a nagyvárosok agglomerációjában élőket is terheli. A szállópor miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus. Mikroszkopikus méretük miatt a szállóporrészecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.
A szállópornak nevezett, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füstködöt idézhetnek elő.
Az energiapazarlás a lelkünket is megbetegíti
A klímaváltozás azonban nemcsak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti. A természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stresszszindrómát okozhatnak. A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.
– Végeztessük el lakásunk energiahatékonysági felülvizsgálatát! Nézessük meg, hol tudnánk javítani a kibocsátásunkon és csökkenteni az energiafelhasználásunkat – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetője. – Az épületek energetikai optimalizálása az egyik fontos pillére a szállópormennyiség csökkentésének. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 40–50 százalékkal is csökkenthetjük az energiafelhasználást és a fűtési költséget, ezáltal a károsanyag-kibocsátás is – tette hozzá a szakember.
