A kutya nem szőrös gyerek

Új tudományos-ismeretterjesztő könyv jelent meg A kutya – Az ember legjobb barátjának története címmel Miklósi Ádám akadémikus, egyetemi tanár, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Etológia Tanszékének vezetője szerkesztésében a Libri Kiadónál.

A kötet szerzői a tanszék és az ott működő Családi Kutya Program kutatói: Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter és Topál József.

„A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák szőrös gyerekek. A kutya című, átfogó kézikönyv természetesnek veszi a kutyaetológia eredményeit, egyúttal mellőzi a sokszor fárasztó tudományos hátteret. Melegen ajánlom minden kutyabarát olvasónak” – írta Csányi Vilmos etológus ajánlójában.

A fotókkal gazdagon illusztrált, több mint 200 oldalas enciklopédia az evolúció és az ökológia, az anatómia és az élettan, a viselkedés és a társas kapcsolatok, az érzékelés, a gondolkodás és a személyiség, a kutyák és az emberek, valamint a kutyafajták tudástára témáját járja körbe.

Miklósi Ádám, aki több mint 15 éve foglalkozik a kutya-ember kapcsolat etológiai megközelítésével, elmondta: elsősorban olyan laikusoknak, kutyagazdáknak ajánlja a könyvet, akiket érdekelnek a kutyákkal kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek. Az újszerű megközelítéssel megírt, könnyed, szórakoztató kötet igyekszik közérthetően tálalni a legújabb kutatási eredményeket. A könyvben a szerzők a kutya biológiájáról szerettek volna teljes képet nyújtani, különös tekintettel a viselkedésére, az emberrel való kapcsolatára.

Felidézte, hogy az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói évtizedek óta foglalkoznak a kutyák viselkedésének tanulmányozásával. A kutyák emberhez való kötődése mellett vizsgálják többek között azt, hogyan tanulnak a kutyák egymástól, az embertől, mennyire értik az emberi szavakat, képesek-e a tárgyneveket és a tárgyakat összekapcsolni, milyen emóciók jelennek meg az ebek vokalizációjában, valamint hogy ezekből a jelekből az emberek mit értenek meg.