A jövő városa

Óriási ingatlanpiaci fejlődésen megy keresztül a Tolna megyei Paks, amit tovább fokozhat az atomerőmű két új blokkjának várható megépítése is.

Kevés magyar város büszkélkedhet olyan átfogó városfejlesztési koncepcióval, mint Paks. Nem lévén igazi történeti városmagja, szüksége is van az átgondolt fejlesztésre. Korszerű, polgárbarát és élhető településként kell befogadnia azt a 8–10 ezer munkavállalót és családjukat, akik várhatóan a közeljövőben települnek majd le. Ki végleg, ki csak átmenetileg, az atomerőmű bővítésének idejére.

A következő években Paks lakossága 30 ezer fölé emelkedhet. Iskolaépület, korszerű egészségügyi központ már van, rövidesen megépülhet egy új kosárlabdacsarnok és akár egy modern uszoda is. Az emelkedő igényeknek megfelelő, korszerű lakásból viszont igencsak kevés van.

Érthető tehát, ha a Tolna megyei településen érezhetően megnőtt a lakásépítési kedv, a befektetők felismerték, hogy sok új lakásra lesz szükség a városban. Több olyan területet is beépítenek, amelyek most nincsenek jól kihasználva. Annak érdekében, hogy színvonalas fejlesztések jöhessenek létre, a település építési szabályzatát is módosították. Ez észszerű kompromisszumot jelent a fejlesztői igények és a lakosság elvárásai között. A bontásra ítélt, rozoga házak, összevont telkek helyére például csak 3–4 lakásos új társasházakat engednek építeni, így elkerülik a túlzott urbanizációt.

„Pakson évente 2–300 lakás vagy családi ház kel el. Megfigyelhető volt azonban, hogy az ingatlanforgalom a gazdasági válság éveiben is stabil maradt. Egyelőre inkább csak a helyiek vásárolnak befektetési szándékkal” – mondja Görög Zoltán. Az OTP Ingatlanpont városi irodájának vezetője hozzátette: „az új építésű lakásprojekteket is főleg helyi vállalkozók indították”.

Az árak dinamikusan nőnek: 2013-ban még 177 ezer forintos átlagos négyzetméterárat regisztráltak Pakson, amely 2017-re már 266 ezer forintra emelkedett. Ez négy év alatt 50 százalékos növekedést jelent. Ez nagyjából megegyezik a fővárossal együtt mért országos ütemmel, viszont messze meghaladja a 15 százalékos emelkedést, amit a városi jogállású települések összességében produkáltak.

Egy kétszobás panellakás ára 16–20 millió forint körül mozog, míg egy kétszintes, nyolcvanas évekbeli, felújítandó családi ház ára 30 millió forintra tehető. A klasszikus „Kádár-kockák” 20–25 millió forintért kelnek el. Nem ritka azonban az új építésű, nagyobb alapterületű, több kényelmi szolgáltatással felszerelt családi ház sem. Ezek ára akár 50–100 millió forint is lehet. Ez már a legtöbb helyi lakos számára megfizethetetlenül drága, de az új építésű lakások sem nevezhetők olcsónak: négyzetméterüket 450–500 ezer forintért hirdetik. Görög Zoltán szerint nagy az igény a jó minőségű és korszerű új építésű ingatlanokra. Az ingatlanpiaci szakember szerint Pakson most hasonló a helyzet, mint Kecskeméten volt a Mercedes-gyár megnyitásakor. Paks is követni fogja az országos trendet, és a négyzetméterárak akár 600 ezer forintig is felszökhetnek.

A város tavaly tervpályázatot írt ki egy új, zöldmezős lakóterület, a Pollack-negyed kialakítására. A nyolcvanas években épült lakótelep és a kertvárosi övezet határán egy körülbelül négyszáz lakásos lakónegyed megépítését tervezik. Ilyen léptékű fejlesztés nem sok volt Magyarországon. Mivel alapvetően a település határain belül lehet csak építkezni, a város nem elterül majd, hanem a meglévő városhatáron belül korszerűsödik. Ez a koncepció pedig az árak szinten tartását, folyamatos emelkedését is biztosítja.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei