A dühös hangok riadókészültségbe helyezik az agyat

A dühös hangokat gyorsabban felismeri az agy, mint a vidám vagy semleges intonációt, és hosszabb ideig figyeli. 

A témában a Genfi Egyetem tudósai végeztek kutatásokat, eredményeiket a Social, Cognitive and Affective Neuroscience című tudományos lapban mutatták be.

A látás és hallás teszi lehetővé, hogy észleljük a veszélyeket, de csak a hallás ad 360 fokos tájékozódási képességet ilyen szituációkban.

„Ezért érdekelt minket, milyen gyorsan reagál a figyelmünk a hangokban jelentkező különböző intonációkra, és hogyan jár el az agyunk a potenciálisan veszélyes szituációkban” – mondta Nicolas Burra, a Genfi Egyetem kutatója.

A szakértők 22, rövid hangot rögzítő feltételt alkalmaztak: a hangok dühös, vidám vagy semleges intonációjúak voltak. A résztvevő 35 önkéntesnek mindig két hang kombinációját játszották le: két semleges, egy semleges és egy dühös vagy egy semleges és egy vidám hangét.

Amikor a résztvevők egy vidám vagy egy dühös hangot hallottak, meg kellett nyomjanak egy gombot. Eközben agyi aktivitásukat elektroenkefalogram (EEG) segítségével rögzítették.

A műszer eredményeiből a kutatók azt tudták leolvasni, hogy az agy erősebben reagál a dühös hangra, mint az öröm hangjaira vagy a semleges intonációra, ráadásul hosszabb ideig fókuszál rájuk.

A kutatást vezető Leonardo Ceravolo ezt azzal magyarázza, hogy az agy ezeket a hangokat hosszabban elemzi, hogy a lehetséges veszélyt felbecsülje, és annak megfelelően reagáljon.

Ennek hatására a gomb nyomásának reakcióideje a dühös hangok esetében hosszabb volt, mint a vidám hangoknál. Mivel a figyelem a fenyegető hangoknál időzik, késik a motorikus reakció – magyarázta Burra.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei