Mutatjuk a Seuso-kincs újabb darabjait

A magyar örökségvédelem szempontjából rendkívül fontos esemény a Seuso-kincs újabb hét darabjának Magyarországra kerülése – mondta szerdán az MTI-nek Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke, aki kiemelte a leletekkel kapcsolatos tudományos kutatás jelentőségét is.

A vadásztál

Lassányi Gábor úgy vélte, a leleteket lehetőleg szélesebb körű természettudományos technológiák alkalmazásával zajló kutatásnak kell alávetni, de kiemelten fontos az is, hogy a kincs elérhető legyen a nagyközönség számára.

A Hippolytos-vödör

„Üröm az örömben, hogy Magyarországnak nagyon komoly pénzt kellett kifizetnie” – fűzte hozzá a szervezet elnöke, aki kitért arra is: remélhetőleg a kormány tesz lépéseket az illegális műkincs-kereskedelem ellen, hiszen Magyarországon jelenleg is fosztanak ki régészeti lelőhelyeket és viszonylag gyakran bukkannak fel a nemzetközi műkincspiacon Magyarországról törvénytelenül kijuttatott, főleg késő bronzkori és római kori műkincsek.

A Meleagros-tál

Lassányi Gábor rámutatott arra is: a tudományos kutatások eredményei és a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy a Seuso-kincs több darabból állhatott a ma ismertnél – a római kori luxusétkészletek nagyságának ismeretében egyes becslések néhány tucatnyi, sőt százas nagyságrendről beszélnek –, ezért elképzelhető, hogy bukkannak még fel újabb elemek akár Magyarországon, akár külföldön.

Egy kéz- és arcmosáshoz használt mély tál és két hozzátartozó, geometrikus díszítésű kancsó

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés szünetében a Parlamentben jelentette be, hogy Magyarországnak sikerült visszaszereznie a páratlan fontosságú 14 darabos leletegyüttes második hét darabját, az Achilleus- és a Meleagros-tálat, az állatalakokkal díszített kancsót, az amphorát, a Hippolytos-kancsót és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödröt.

A Meleagros-tál
A Hippolytos-vödör és -kancsó az Országházban

Fotók: Máthé Zoltán, MTI