5 betegség, ami életmóddal gyógyítható

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggéseket vette számba.

Kétely nincs – összefüggés van!

Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – pozitív eredményeket hoztak. A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmódtényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, a táplálkozás, a mentális egészség – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Több elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét kutatások is zajlottak, amelyek eredményeire dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hívta fel a figyelmet.

Az életmód hatása 5, nem fertőző betegségre

A diabetes kezelés három alappillére: a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés

2. típusú cukorbetegség

Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozásterápia, amely csökkenti az A1C-szintet. (Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2–3 hónap vércukorszintértékeit.) A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C-érték a 2. típusú diabétesz esetében. Ehhez kapcsolódik a Magyar Diabetes Társaság 2017-es állásfoglalása, amely így fogalmaz: „A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. életmódkezelés.”

A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású

Magasvérnyomás-betegség

Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek – tette közzé a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology 2013-ban. Az American Heart Association ugyanebben az évben konkrét adatokat is közreadott. A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5–20 Hgmm vérnyomásérték-csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként. A hosszú távon követett DASH-étrend (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8–10 Hgmm csökkenéshez vezethet. Az aerob jellegű mozgás (akár a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4–9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású.

Alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL-koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli. Idén az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitneszterápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg a hét 4–6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 kcal-t használunk fel. 2010-ban hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.

Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híznak el az emberek

Elhízás

Azoknál az elhízott személyeknél, akiknek nincs endokrinbetegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere-zavarokkal. Ezenkívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
A hasra és mellkasra terjedő „almatípusú” elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, „körtetípusú” elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet. A Lancet szaklap hozta le a Cambridge Egyetem tavalyi kutatását, mely szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11%-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója. A 30–35 közötti BMI-értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45%-kal nőtt, míg azoknak az esetében, akiknek a BMI-je 40 fölött volt, ez a kockázat csaknem megháromszorozódott.

A vörös és a feldolgozott húsok rizikónövelő tényezők

Egyes rosszindulatú daganatok

Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak – derül ki a New York-i Albert Einstein College of Medicine’s Montefiore Medical Center kutatásából. A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is. A szerzők nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezés értették. A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!

Betegséggel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken érhetik el: betegség

Akár ez is tetszhet A szerző további művei