Mit tegyünk, hogy megelőzzük a második szívinfarktust?

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív- és érrendszeri esemény kockázati tényező lehet egy újabb bekövetkezéséhez. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

1. Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket!

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása és az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk. Célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

2. Működjünk együtt az orvossal!

– Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – hangsúlyozta dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.

3. Vegyünk részt rehabilitációs programon!

Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást, és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

4. Csökkentsük a rizikófaktorokat!

Közismert, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterin- és vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a túlsúly mind komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-és érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmódorvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk a számunkra optimális és biztonságos életmód kialakításához. A biztonságosság szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy szívinfarktuson átesett páciens esetében, ezért is nagyszerű lehetőség, ha életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta irányítják az életmódváltást. Nem szabad megfeledkezni a stresszről, mint önálló rizikófaktorról, amelynek kezelésében jelentős támogatást nyújthat például egy stresszcsökkentő életvezetési tréning.

5. Keressünk támogatókat!

Aki komoly traumát élt át – és ez lehet egy betegség is – annak talpra állásának egyik fontos támogatója a közösség. Legyen szó családról, barátokról, betegcsoportokról, vagy akár egy tréning közösségéről, minél erősebb körülöttünk a szociális háló, a segítő közeg, annál több erőnk lesz a teljes felépüléshez és azt követő új életmód kialakításához.